Esetleges európai földgázhiányra készül a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország támadás indítana Ukrajna ellen, ezért európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal – jelentették ki magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők újságíróknak egy washingtoni háttérbeszélgetésen. A CNN amerikai hírtelevízió információi szerint a tárgyalásokon más országok mellett Norvégia és Katar is részt vesz.

Több fontos tényező is van, amit végig kell gondolni – mondta érdeklődésünkre az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Pletser Tamás szerint az egyik az, ha lesz is orosz–ukrán konfliktus, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a teljes orosz gázszállítás leáll. Oroszország mind a déli gázfolyosón, mind pedig az Észak Áramlat-1 vezetéken tud a mostani konfliktus megkerülésével földgázt szállítani Európa felé. Az éves 200 milliárd köbméter körüli mennyiségnek legalább a fele még egy kiéleződő háborús konfliktus esetén is megérkezhet Európába.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy

van-e Európának elegendő LNG-t, tehát cseppfolyós földgázt fogadó kapacitása

– emelte ki a szakértő.

Jelenleg a teljes mintegy 350 milliárd köbméteres importhoz képest nagyjából 240 milliárd köbméternyi import LNG érkezhet évente Európába, tehát vezetékes gázra szükség van, a norvég és az orosz gázra is – fejtette ki.

Pletser Tamás szerint rövidtávon megoldható az, hogy valamelyest több cseppfolyós földgáz érkezzen Európába, de egy-két éves távon fennmarad az Oroszországra való hagyatkozás. Európa azzal, hogy diverzifikálja a forrásait és egyre több LNG-kapacitással rendelkezik, illetve több belső ún. interkonnektora van az országok között, 2025-2026-ra teljesen leválhatna Oroszországtól, de egy-két éves távon ez nehéz kérdés – tette hozzá.

Az elemző hangsúlyozta: az is fontos kérdés, hogy Katarnak van-e szabad kapacitása. Az arab ország által megtermelt mintegy 77 millió tonna LNG nagyjából 110 milliárd köbméter földgázt jelent, de ez lényegében különböző hosszú távú szerződések keretében már le van szerződve. Ebből csak nagyon kis mennyiség az, amelyet Katar a piacra dobhat – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás. Emlékeztetett arra is, hogy sokkal több szabad kapacitás van az amerikai LNG-szállítók kezében, és náluk sokkal kevésbé jellemző az, hogy hosszú távú szerződéseket kötnek, vagyis furcsának tartja, hogy az amerikaiak miért nem az otthoni cégeknél házalnak Katar helyett.

Az olaj- és gázipari elemző úgy látja, a mostani téli időszakot valószínűleg a meglevő betárolt gázmennyiséggel és a meglevő importtal túl tudná élni Európa háborús konfliktus esetén is, a

kérdés a következő téli fűtési időszak ellátása.

„Ha csökkenne az orosz beszállítás, akkor Európának alternatív források után kellene néznie. Mivel a vezetékes földgáz oldaláról Norvégia és Algéria maximális kapacitás mellett üzemel, ezért az alternatívát csak cseppfolyós földgázból lehetne biztosítani. Ilyen értelemben elképzelhető, hogy Katarral le lehetne ülni tárgyalni, és megpróbálni őket kivásárolni ezekből a hosszú távú szerződésekből. Ezek nagyon drága megoldások lennének, hiszen ilyet az iparágban nagyon ritkán szoktak tenni, pont a megbízhatóság és hosszú távú tervezhetőség miatt.. Katarnak komoly reputációs kockázatot jelentene, ha azt mondja az ázsiai vevőinek, hogy jobb ajánlatot kapott, és a lekötött mennyiségeket is inkább Európa felé értékesíti” – fejtette ki.

Pletser Tamás szerint nem kizárt egyébként ez a lehetőség, de inkább más irányba kellene nézni, és inkább az Egyesült Államokban növekvő LNG-kapacitásokhoz hozzányúlni. Európának is van egy komoly gáztermelő kapacitása: a groningeni mezőt Hollandia a tavalyi évben teljesen leállította földrengés veszélyére hivatkozva, de ha vészhelyzetben újranyitnák, az segíthetne – tette hozzá.