INFORÁDIÓ
2022. június 26. vasárnap
János, Pál

olaf scholz

németország

gázellátás

oroszország

ukrajna

angela merkel

nato

Mentőalakulat egyik tagja különböző típusú aknákat mutat ukrán gyereknek egy kijevi iskolában 2022. január 27-én. Az iskolásoknak megtanítják, hogy mit kell tenniük, ha gyanús tárgyakat vagy lőszert találnak. Nyugati országok az előző hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított.

Ukrán válság: a nyugati egység aláásásával vádolják az új német kormányt

Infostart / Fóris György

Vitriolos megjegyzéseket eredményezett, hogy Berlin harci fegyverek helyett 5000 páncélsisakot ajánlott fel az orosz csapatfelvonulással szembenéző ukrán kormánynak. Egyes nyugati vélemények szerint a Scholz-kormány az egyik kerékkötőjévé vált a nyugati egység megteremtésének.

A Politico idézte Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövetet, aki diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy hazája üdvözli a „szimbolikus gesztust”, de azt nem tartja adekvátnak akkor, amikor országában katonák százezreinek felfegyverzésére volna szüksége. Ezek között – tette hozzá – „a védősisakok kevésbé sürgető tételnek számítanak”.

A német döntést amúgy Christine Lambrecht német védelmi miniszter jelentette be, hangsúlyozva, hogy

az 5000 sisak átengedése az ukrán partnernek világos jelzés (Ukrajna felé) hogy „az önök oldalán vagyunk”.

A miniszter egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy kormánya egy harctéri kórházat is Ukrajna rendelkezésére bocsájt majd.

Vitalij Klicsko, Kijev kevésbé diplomatikusan fogalmazó polgármestere – korábbi bokszvilágbajnok – olyan „rossz vicként” értékelte Lambrecht bejelentését, ami után úgymond „nem talál szavakat”. Klicsko a német Bildnek nyilatkozva méltatlankodva arról beszélt, hogy a német védelmi minisztériumban úgy látszik nem tudatosult, hogy Ukrajna jelenleg állig felfegyverzett orosz katonai erővel néz farkasszemet, amelyik „bármelyik percben Ukrajna megszállására” törekedhet.

„Milyen segítséget fognak ezután küldeni? Párnákat?”

– tette fel a kérdést a főváros polgármestere.

Olaf Scholz, az új német kancellár az elmúlt napokban többször is – legutóbb Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén – értésre adta, hogy Németország „történelmi okokból” nem szállít harci fegyvereket konfliktusban álló feleknek. A vonatkozó német elhatározás olyannyira eltökélt, hogy Berlin egyelőre blokkolja a más EU-országok tulajdonában lévő német fegyverek továbbadását is.

Erről írta azt a brit Financial Times-ban megjelent elemzésében Edward Luce, neves publicista és politikai szakértő, hogy úgymond

„az ukrajnai fegyvereladás letiltása még jobban aláássa a (nyugati) blokk egységét”.

Szerinte miközben az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egységbe kovácsolja ukrán-ügyben nyugati szövetségeseit, ennek útjában az egyik fő akadályt ma Németország jelenti.

Elemzők egyébként az utóbbira utaló példaként idézték fel, hogy amikor a héten az említett Macron-Scholz közös sajtóértekezleten újságírók azt kérdezték, vajon Franciaország és Németország kész lesz-e a keleti NATO-tagokat katonai erővel támogatni egy esetleges orosz–ukrán háború kirobbanásakor, a francia elnök azonnal úgy fogalmazott, hogy „senkinek ne legyenek kétségei a NATO egységét illetően”, Scholz viszont kitérően az EBESZ-re és párbeszéd megőrzésének fontosságára terelte a szót.

Említett elemzésében Edward Luce mindezt oda vezette vissza, hogy „Németország továbbra is vonakodik megsérteni fő gázellátóját”, Oroszországot. Szerinte a mai helyzetben – különös tekintettel a hirtelen keményre forduló télre is –

a nagy arányú német gázfüggőség egyértelműen „fegyvert adott Putyin kezébe”.

A kialakult helyzetet amúgy szakértők közül többen is Scholz elődjének, Angela Merkel korábbi kancellárnak azon döntésére vezetik vissza, hogy Németország bezárja atomerőműveit – amelyek híján viszont, a megújulók felfutásáig a német energiaellátás jelentős részt a mindenkori gázbehozataltól függ. Luce ezt annyiban árnyalta, hogy emlékeztet: Merkel – a 2011-es fukusimai atomerőmű-szerencsétlenségre válaszul – csupán felgyorsította azt a folyamatot, amit már az ő előde, Gerhard Schröder kancellár elindított, az akkor még nagyon is friss élménynek számító csernobili katasztrófa németországi utóhatásaként.

Bármi és bárki is idézte elő a mostanra kialakult helyzetet, azt mindenki elismeri, hogy Németországnak energiára van szüksége, és ha ennek elérhetősége kérdésessé válhat Oroszországból, akkor alternatívát kell találni – mutatnak rá elemzők, akik szerint nem véletlen az amerikai kormány aktivitása az európai folyékonygáz-eladások felgyorsítására. Ennek lehetséges volumene és kivitelezhetőségi ideje azonban egyelőre még több mint kérdéses.

Cserébe a brüsszeli Politico szerint a bajor Süddeutsche Zeitung legutóbb már

azt vetette Scholz szemére, hogy „tétlensége jobban aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, mint Donald Trump bármely egykori lépése”.

„Amikor az amerikai elnök többet tesz egy európai háború megelőzéséért, mint a német kancellár, akkor valami nem stimmel a német külpolitikával” – vélte ennek kapcsán értékelésében a német lap.

Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018