eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Mentőalakulat egyik tagja különböző típusú aknákat mutat ukrán gyereknek egy kijevi iskolában 2022. január 27-én. Az iskolásoknak megtanítják, hogy mit kell tenniük, ha gyanús tárgyakat vagy lőszert találnak. Nyugati országok az előző hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ukrán válság: a nyugati egység aláásásával vádolják az új német kormányt

Vitriolos megjegyzéseket eredményezett, hogy Berlin harci fegyverek helyett 5000 páncélsisakot ajánlott fel az orosz csapatfelvonulással szembenéző ukrán kormánynak. Egyes nyugati vélemények szerint a Scholz-kormány az egyik kerékkötőjévé vált a nyugati egység megteremtésének.

A Politico idézte Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövetet, aki diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy hazája üdvözli a „szimbolikus gesztust”, de azt nem tartja adekvátnak akkor, amikor országában katonák százezreinek felfegyverzésére volna szüksége. Ezek között – tette hozzá – „a védősisakok kevésbé sürgető tételnek számítanak”.

A német döntést amúgy Christine Lambrecht német védelmi miniszter jelentette be, hangsúlyozva, hogy

az 5000 sisak átengedése az ukrán partnernek világos jelzés (Ukrajna felé) hogy „az önök oldalán vagyunk”.

A miniszter egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy kormánya egy harctéri kórházat is Ukrajna rendelkezésére bocsájt majd.

Vitalij Klicsko, Kijev kevésbé diplomatikusan fogalmazó polgármestere – korábbi bokszvilágbajnok – olyan „rossz vicként” értékelte Lambrecht bejelentését, ami után úgymond „nem talál szavakat”. Klicsko a német Bildnek nyilatkozva méltatlankodva arról beszélt, hogy a német védelmi minisztériumban úgy látszik nem tudatosult, hogy Ukrajna jelenleg állig felfegyverzett orosz katonai erővel néz farkasszemet, amelyik „bármelyik percben Ukrajna megszállására” törekedhet.

„Milyen segítséget fognak ezután küldeni? Párnákat?”

– tette fel a kérdést a főváros polgármestere.

Olaf Scholz, az új német kancellár az elmúlt napokban többször is – legutóbb Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén – értésre adta, hogy Németország „történelmi okokból” nem szállít harci fegyvereket konfliktusban álló feleknek. A vonatkozó német elhatározás olyannyira eltökélt, hogy Berlin egyelőre blokkolja a más EU-országok tulajdonában lévő német fegyverek továbbadását is.

Erről írta azt a brit Financial Times-ban megjelent elemzésében Edward Luce, neves publicista és politikai szakértő, hogy úgymond

„az ukrajnai fegyvereladás letiltása még jobban aláássa a (nyugati) blokk egységét”.

Szerinte miközben az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egységbe kovácsolja ukrán-ügyben nyugati szövetségeseit, ennek útjában az egyik fő akadályt ma Németország jelenti.

Elemzők egyébként az utóbbira utaló példaként idézték fel, hogy amikor a héten az említett Macron-Scholz közös sajtóértekezleten újságírók azt kérdezték, vajon Franciaország és Németország kész lesz-e a keleti NATO-tagokat katonai erővel támogatni egy esetleges orosz–ukrán háború kirobbanásakor, a francia elnök azonnal úgy fogalmazott, hogy „senkinek ne legyenek kétségei a NATO egységét illetően”, Scholz viszont kitérően az EBESZ-re és párbeszéd megőrzésének fontosságára terelte a szót.

Említett elemzésében Edward Luce mindezt oda vezette vissza, hogy „Németország továbbra is vonakodik megsérteni fő gázellátóját”, Oroszországot. Szerinte a mai helyzetben – különös tekintettel a hirtelen keményre forduló télre is –

a nagy arányú német gázfüggőség egyértelműen „fegyvert adott Putyin kezébe”.

A kialakult helyzetet amúgy szakértők közül többen is Scholz elődjének, Angela Merkel korábbi kancellárnak azon döntésére vezetik vissza, hogy Németország bezárja atomerőműveit – amelyek híján viszont, a megújulók felfutásáig a német energiaellátás jelentős részt a mindenkori gázbehozataltól függ. Luce ezt annyiban árnyalta, hogy emlékeztet: Merkel – a 2011-es fukusimai atomerőmű-szerencsétlenségre válaszul – csupán felgyorsította azt a folyamatot, amit már az ő előde, Gerhard Schröder kancellár elindított, az akkor még nagyon is friss élménynek számító csernobili katasztrófa németországi utóhatásaként.

Bármi és bárki is idézte elő a mostanra kialakult helyzetet, azt mindenki elismeri, hogy Németországnak energiára van szüksége, és ha ennek elérhetősége kérdésessé válhat Oroszországból, akkor alternatívát kell találni – mutatnak rá elemzők, akik szerint nem véletlen az amerikai kormány aktivitása az európai folyékonygáz-eladások felgyorsítására. Ennek lehetséges volumene és kivitelezhetőségi ideje azonban egyelőre még több mint kérdéses.

Cserébe a brüsszeli Politico szerint a bajor Süddeutsche Zeitung legutóbb már

azt vetette Scholz szemére, hogy „tétlensége jobban aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, mint Donald Trump bármely egykori lépése”.

„Amikor az amerikai elnök többet tesz egy európai háború megelőzéséért, mint a német kancellár, akkor valami nem stimmel a német külpolitikával” – vélte ennek kapcsán értékelésében a német lap.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×