Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett előzetes következtetése szerint Magyarország megsértette az uniós jogot 2021. április 6-i döntésével, amelynek értelmében megvétózta, hogy az osztrák Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait.

A Bizottság szerint a vétó összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós rendelettel, mivel sérti a letelepedés szabadságát.

A testület felkérte Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre. Ha a válasz nem oszlatja el teljes mértékben az aggályokat, a bizottság végleges döntést hozhat az ügyben, megállapítva, hogy Magyarország megsértette az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 21. cikkét, és elrendelheti a vétó visszavonását - közölték.

A Bizottság közleményében emlékeztetett: a tervezett felvásárlás egy nagyobb ügylet részét képezi, amelyet uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyeztek. Az ügylet arra irányult, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait.

Azelőtt, hogy az uniós bizottság engedélyezte volna az ügyletet, Magyarország vétóhatározatot adott ki a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó magyar jogszabály koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett módosításai alapján. Magyarország azzal érvelt, hogy a felvásárlás veszélyeztetné az ország jogos érdekeit. Az uniós testület 2021. október 29-én indított vizsgálatot az ügyben.

A közlemény szerint a magyar döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. Ennek értelmében a brüsszeli testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, a tagállamok nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekeik védelmében, ha ezek összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és rendelkezéseivel, és az intézkedéseről a tagállam tájékoztatja a bizottságot.

A Bizottság előzetes értékelése szerint megalapozott kételyek vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy a felvásárlást megakadályozó vétó Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul. A testület véleménye szerint Magyarország érvelése nem kielégítő, döntése meghozatala előtt pedig tájékoztatnia kellett volna a felvásárlás tervezett megvétózásáról a Bizottságot.