Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Andrej Babis cseh kormányfő felszólal a parlament ülésén, amelyen az ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett a képviselőház elé a Babis vezette kétpárti koalíciós kabinet ellen Prágában 2019. június 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Lehet, hogy államelnökként folytatja Andrej Babis

Nem zárja ki, de azt mondja, nem is foglalkozik ezzel, bár többen szeretnék, ha vállalná.

Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő nem zárja ki, hogy indulna a következő, 2023 januárjában esedékes elnökválasztáson.

A tisztségéből rövidesen távozó miniszterelnök egy, a Facebook közösségi portálon megjelent kérdésre válaszolva indulását a szükséges számú támogatói aláírás összegyűjtésétől tette függővé. Babis ugyanakkor leszögezte, hogy jelenleg mással van elfoglalva, s az esetleges elnökjelöltséggel nem foglalkozik.

"Nagyon sokan kérdezik ezt most tőlem" - válaszolta Babis a Facebook profilján feltett kérdésre. "Eszembe jutott, mi lenne, hogyha az emberek összegyűjtenének megfelelő számú aláírást. De nem akarok előreszaladni, ez most számomra valóban nem téma" - írja Babis. Hozzátette: jelenleg a Covid-19 elleni küzdelemmel, illetve az általa vezetett ANO mozgalom ellenzékbe vonulásával van elfoglalva.

Amennyiben Andrej Babis valóban indulna az elnökválasztáson, valószínűleg nem lenne szüksége támogatói aláírásokra. A hatályos szabályok szerint ugyanis a jelölt regisztrálásához legfeljebb 20 képviselő, esetleg 10 szenátor, vagy 50 ezer lakossági támogatói aláírás szükséges. Az ANO mozgalomnak 72 képviselője van az alsóházban, így a szükséges támogatók megszerzése Babis számára nem lehetne probléma.

"Az elnök (Milos Zeman) szeretné, ha indulnék" - mondta Babis a héten a Blesk című bulvárlap érdeklődésére válaszolva. Erről az ANO-nak kell döntenie - jegyezte meg. Megerősítette, hogy a mozgalom saját jelöltet akar indítani a 2023 januári megmérettetésen.

Milos Zeman jelenlegi államfő második ötéves megbízatási időszaka 2023 márciusában jár le, s az alkotmány szerint harmadszor már nem indulhat a választáson.

A cseh sajtóban megjelent értesülések szerint Andrej Babison kívül az elnöki posztért indulni szeretne egyebek között Petr Pavel, a cseh hadsereg volt vezérkari főnöke, Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem rektora, illetve Pavel Fischer független szenátor is. A jelölteknek hivatalosan 66 nappal a választás előtt kell bejegyeztetniük magukat.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×