Infostart.hu
eur:
388.11
usd:
334.72
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a keddi találkozót követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az energiaárak kérdésében „össztüzet” akarnak nyitni az Európai Bizottság irányába. Szerinte az Európai Unió nem lehet versenyképes a világgazdaságban addig, amíg az áram ára többszöröse a kínai vagy az indiai áraknak, miközben – ahogy fogalmazott – túlzottan ambiciózus klímacélokat tűz ki.

Fico hangsúlyozta: már az is komoly eredmény lenne, ha a csütörtöki informális uniós csúcs végén megszületne egy olyan következtetés, amely kimondja, hogy el kell kezdeni az áramárak csökkentését. A konkrét, hivatalos döntéseket szerinte a márciusi, rendes brüsszeli csúcson lehetne elfogadni.

A szlovák kormányfő külön bírálta az emissziós kvóták rendszerét is. Elmondása szerint az emissziós engedélyek ára jelenleg 90 euró körül mozog, ami jelentősen hozzájárul az energia drágulásához. A szlovák kormány ezért nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, és egyebek mellett azt javasolta, hogy fontolják meg az ETS-rendszer többéves felfüggesztését, vagy az árak felső korlátozását. Fico szerint az emissziós kvóták vásárlása mára üzletté vált, amely az unió egész gazdaságát károsítja.

A kvótarendszert a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is élesen bírálta. Úgy fogalmazott: az emissziós rendszer 159 milliárd eurós terhet jelent a cseh ipar számára. Babiš szerint a kvótákon spekulánsok keresnek, miközben a költségeket a vállalatoknak kell megfizetniük, ami szerinte elfogadhatatlan, és súlyosan veszélyezteti az európai ipar jövőjét. A cseh kormányfő hangsúlyozta: az uniós csúcs nem végződhet puszta nyilatkozatokkal, ezért további tagállamok támogatását is igyekeznek megnyerni az energiaárak csökkentését célzó kezdeményezéshez.

Christian Stocker osztrák kancellár szerint a versenyképesség az egész európai projekt sikerének kulcsa. Kiemelte: a három ország gazdasága szorosan összefonódik, ezért csak közös fellépéssel lehet érdemi eredményeket elérni uniós szinten. Stocker a klímavédelmi célokat fontosnak nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ezek mit sem érnek, ha az európai országok nem tudnak termelni és gyártani.

Robert Fico a közös nyilatkozatot az első lépésnek nevezte az Európai Unió gazdasági válságból való kilábalása felé. Úgy véli, ha az unió nem reagál időben, az egész közösséget súlyos problémákba sodorhatja. A dokumentum nemcsak az energiaárakkal, hanem az autóipar helyzetével és a közös európai piac működésével kapcsolatban is javaslatokat tartalmaz. A szlovák kormányfő szerint a slavkovi hármak állásfoglalása egy átfogó, közös elképzelést tükröz arról, hogyan lehetne a közeljövőben növelni az Európai Unió versenyképességét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×