Infostart.hu
eur:
398.1
usd:
344.32
bux:
120258.77
2026. március 9. hétfő Fanni, Franciska
Göteborg, 2017. november 17.Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó egynapos csúcstalálkozójára a svédországi Göteborgban 2017. november 17-én. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Döntött az ET: ő már nem bújhat a mentelmi jog mögé

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdán felfüggesztette Thorbjorn Jagland korábbi főtitkár mentelmi jogát, miután a norvég hatóságok kérték egy „súlyos korrupciós vádakkal kapcsolatos eljárás lefolytatását”.

A norvég hatóságok kérésére az Európa Tanács úgy döntött, hogy felfüggeszti Thorbjorn Jagland volt főtitkárnak biztosított jogi eljárás alóli mentességet a hivatalos minőségében és hatáskörén belül végrehajtott cselekményei tekintetében nyomozás lefolytatása céljából – közölte az Európa Tanács.

A tájékoztatása szerint a döntés a Jeffrey Epstein amerikai pénzember körüli ügyekben az Egyesült Államok hatóságai által nyilvánosságra hozott dokumentumokkal kapcsolatos leleplezéseket követően született.

Közölték: Alain Berset főtitkár 2025 novemberében informális belső adminisztratív vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása, az esetleges intézményi érintettség felmérése, és a rendelkezésre álló információk ellenőrzése érdekében, miután Jagland neve megjelent az Epstein-aktákban.

A vizsgálatot követően Berset azt javasolta, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a korábbi főtitkár mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ami – fogalmazása szerint – „lehetővé tenné a norvég igazságszolgáltatási rendszer számára, hogy elvégezze a munkáját, és Thorbjorn Jagland számára a védekezés jogát, ha vádat emelnek ellene”.

Berset hangsúlyozta, hogy a páneurópai szervezet válaszát az átláthatóság, az intézményi felelősségvállalás és a tisztességes eljárás tiszteletben tartása vezérelte – tájékoztattak.

Thorbjorn Jagland ügyében a norvég parlament is vizsgálódik, amely független testülettel tárja fel Jeffrey Epstein és magas beosztású norvég személyiségek kapcsolatait.

Jagland ellen, aki 1996–1997-ben volt Norvégia kormányfője, a norvég Nobel-bizottság elnöke, valamint 2009 és 2019 között az Európa Tanács főtitkára, rendőrségi nyomozás indult Norvégiában „korrupció súlyos esetének” gyanúja miatt.

Az Epstein-akták szerint Jagland 2014-ben azt tervezte, hogy családjával ellátogat Epstein magánszigetére, egy 2014-es e-mailjében pedig Epstein segítségét kérte egy oslói lakásvásárláshoz.

A 2018-ból való e-mailek tanúsága szerint a később szexuális bűncselekmények miatt őrizetbe vett, majd a börtönben meghalt, korábban pedofília miatt elítélt amerikai milliárdos viszont arra kérte Jaglandot, intézze el, hogy találkozhasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A kérést Epstein azzal indokolta, hogy „szeretne bizonyos észrevételeket megosztani” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jagland azt ígérte, az ügyet meg fogja említeni Lavrov titkárának.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor

Rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor

„Meg kell akadályoznunk, hogy a gázolaj és a benzin ára Magyarországon elviselhetetlen szintre emelkedjen. Ennek érdekében ma kora délutánra összehívtam a kormány rendkívüli ülését” – jelentette be a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Prőhle Gergely: repedést kapott a németországi politikai stabilitás

A Zöldek nyerték a dél-németországi Baden-Württemberg tartományi választását, a CDU és az AfD előtt. A Zöldek 30,2 százalékot szereztek, míg a CDU 29,7 százalékon végzett. A két párt egyaránt 56 mandátumot kapott a tartományi parlamentben. A választás tanulságairól Prőhle Gergely volt berlini nagykövetet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatóját kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Az iráni Szakértők Tanácsa tegnap este bejelentette: a megölt Ali Hámenei ajatollah fiát, Modzsataba Hámeneit választották az iszlám köztársaság új legfőbb vezetőjének. A katonai és politikai elöljárók máris hűséget fogadtak neki, Donald Trump ugyanakkor korábban "elfogadhatatlannak" titulálta, ha az ifjabb Hámeneire esne a választás, és beszámolók szerint "nem boldog". Izrael pár napja közölte: bárki is kerül majd ki győztesen, "egyértelmű megsemmisítési célpontnak" számít. Az éjszaka folyamán folytatódtak az Irán elleni támadások, miközben Libanont, Katart, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot is csapások érték. Csak Bahreinben 32 sebesültről tudni. A Fehér Ház a jövőben nem zárta ki a szárazföldi csapatok bevetését, de akár a sorozást sem, miközben Donald Trump állítólag szárazföldi különleges erők bevetését mérlegeli, hogy elkobozzák Irán majdnem fegyvertisztaságú, dúsított uránját. Az amerikai elnök elmondása szerint ő fogja eldönteni Izraellel közösen, mikor ér véget a háború. A kőolaj hordónkénti ára mindeközben négyéves csúcsra, 110 dollár fölé emelkedett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×