Infostart.hu
eur:
361.45
usd:
316.1
bux:
141096.24
2026. július 20. hétfő Illés
Göteborg, 2017. november 17.Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó egynapos csúcstalálkozójára a svédországi Göteborgban 2017. november 17-én. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
Nyitókép: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Döntött az ET: ő már nem bújhat a mentelmi jog mögé

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdán felfüggesztette Thorbjorn Jagland korábbi főtitkár mentelmi jogát, miután a norvég hatóságok kérték egy „súlyos korrupciós vádakkal kapcsolatos eljárás lefolytatását”.

A norvég hatóságok kérésére az Európa Tanács úgy döntött, hogy felfüggeszti Thorbjorn Jagland volt főtitkárnak biztosított jogi eljárás alóli mentességet a hivatalos minőségében és hatáskörén belül végrehajtott cselekményei tekintetében nyomozás lefolytatása céljából – közölte az Európa Tanács.

A tájékoztatása szerint a döntés a Jeffrey Epstein amerikai pénzember körüli ügyekben az Egyesült Államok hatóságai által nyilvánosságra hozott dokumentumokkal kapcsolatos leleplezéseket követően született.

Közölték: Alain Berset főtitkár 2025 novemberében informális belső adminisztratív vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása, az esetleges intézményi érintettség felmérése, és a rendelkezésre álló információk ellenőrzése érdekében, miután Jagland neve megjelent az Epstein-aktákban.

A vizsgálatot követően Berset azt javasolta, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a korábbi főtitkár mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ami – fogalmazása szerint – „lehetővé tenné a norvég igazságszolgáltatási rendszer számára, hogy elvégezze a munkáját, és Thorbjorn Jagland számára a védekezés jogát, ha vádat emelnek ellene”.

Berset hangsúlyozta, hogy a páneurópai szervezet válaszát az átláthatóság, az intézményi felelősségvállalás és a tisztességes eljárás tiszteletben tartása vezérelte – tájékoztattak.

Thorbjorn Jagland ügyében a norvég parlament is vizsgálódik, amely független testülettel tárja fel Jeffrey Epstein és magas beosztású norvég személyiségek kapcsolatait.

Jagland ellen, aki 1996–1997-ben volt Norvégia kormányfője, a norvég Nobel-bizottság elnöke, valamint 2009 és 2019 között az Európa Tanács főtitkára, rendőrségi nyomozás indult Norvégiában „korrupció súlyos esetének” gyanúja miatt.

Az Epstein-akták szerint Jagland 2014-ben azt tervezte, hogy családjával ellátogat Epstein magánszigetére, egy 2014-es e-mailjében pedig Epstein segítségét kérte egy oslói lakásvásárláshoz.

A 2018-ból való e-mailek tanúsága szerint a később szexuális bűncselekmények miatt őrizetbe vett, majd a börtönben meghalt, korábban pedofília miatt elítélt amerikai milliárdos viszont arra kérte Jaglandot, intézze el, hogy találkozhasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A kérést Epstein azzal indokolta, hogy „szeretne bizonyos észrevételeket megosztani” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jagland azt ígérte, az ügyet meg fogja említeni Lavrov titkárának.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor az új államfőről: nem a legjobb jelöltet kell megtalálni, hanem a mindenkinek elfogadhatót

Horn Gábor az új államfőről: nem a legjobb jelöltet kell megtalálni, hanem a mindenkinek elfogadhatót

Hétfőtől megszűnt Sulyok Tamás államfői megbízatása, ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint nem színjáték Polgár Judit jelölése, ugyanakkor úgy látta, hogy túl sok név merült fel azzal kapcsolatban, ki lehetne az új köztársasági elnök, és nem alakult ki a szavazatokból egy konkrét irány.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×