Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke az InfoRádióban az Oeconomus transzatlanti kapcsolatokról szóló konferenciája kapcsán arról beszélt, hogy ez a viszony eddig mindig a kölcsönös bizalmon és a szolidaritáson alapult.

„Nagyon jelentős változás állt be Donald Trumppal, ő értelmezte újra, hiszen az America First, tehát Amerika az első politikát folytatja. Ez egy nagyon önző álláspont, úgymond tranzakcionalista, tehát mindent annak szemszögéből néz, hogy mit kap, mit nyerhet az ügyletekből. Még mindig partnerségi viszony, de már a bizalom megrendült, nincs meg az, ami eddig adta az összetartó erejét a transzatlanti kapcsolatoknak. Lehet, hogy újból létre lehet ezt hozni, de az eredeti bizalom elszállt, hiszen Trump elnök többször kijelentette, hogy a NATO felesleges, akár ki is léphet belőle. Az egyik legsúlyosabb válság éppen Grönland miatt van” – utalt arra, hogy Grönland miatt épp egy NATO-tagállammal vállal konfliktust az amerikai elnök.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Jövők Kutatási Programjának vezetője az InfoRádióban azt mondta: nincs nagyobb válságban a transzatlanti szövetség, mint volt az Irak elleni háború idején.

„A legnagyobb objektív változás az nem Donald Trump a világban, hanem hogy Kína gazdasága elérte – ha vásárlóerő-paritáson nézzük, meg is haladta – az európait, sőt vásárlóerő-paritáson az amerikait is lehagyta. Ez egy olyan óriási változás, ami nem hasonlítható bármihez, ami az elmúlt 35 évben történt. Európa sokat köszönhetett Donald Trumpnak már az első adminisztrációja alatt is, hiszen akkor kezdtek növekedni a vészesen alacsony katonai költségvetések. Az európaiak nem tartották be azt, amit 2014-ben vállaltak. Utána Donald Trump sok országból ezt kikényszerítette, és ez nem Amerikát tette erősebbé, hanem Európát. A jelenlegi amerikai retorika, ami néha keménynek tűnik, az bizony az edző retorikája: nem rosszat akar Európának, hiszen egy erősebb Európa leveszi a terhet Amerikáról, hogy más kihívásokkal nézhessen szembe” – részletezte.

Szent-Iványi István és Demkó Attila egyetértett abban, hogy nem létezhet európai biztonság az Egyesült Államok nélkül. Utóbbi úgy vélekedett: amit az amerikaiak üzennek, az az, hogy Európa elég erős ahhoz, hogy Oroszországgal szembenézzen hagyományos fegyverekkel, de persze a nukleáris védőernyőt és bizonyos kiegészítő eszközöket megkapják.

„Ugyanezt mondják Dél-Koreának, ugyanezt mondják Japánnak. Nem azt mondják, hogy kivonulnak, hanem azt, hogy tegyenek többet magukért, ők is segítenek – és ez nem rossz. Nyilván a retorika néha nem szerencsés amerikai oldalról sem, így Grönland esetében sem volt az, de európai oldalról sem, hogy ez itt már a NATO óriási krízise. Trump nem fogja a NATO-t szétverni” – jövendölte Demkó Attila.

Szent-Iványi István arról is beszélt, hogy milyen veszélyt jelenthet Oroszország Európa számára.

„Nem gondolom azt, hogy egy átfogó, nagy támadást indítana Oroszország Európa ellen, erre nincsenek meg a képességei, és nem is hiszem, hogy ezt szeretné. Kétféle veszélyt viszont látok jelen pillanatban:

egyrészt, hogy bizonyos területeket, amire már régóta fáj a foga, megszerezne.

Ilyen Észtországon belül Narva és környéke, amely nem fagy be sohasem, és ilyen hely nem volt nekik a Balti-tengeren. Ez lehet egy fontos cél, a másik pedig a Suwalki-folyosó, ami Fehéroroszországot köti össze a kalinyingrádi térséggel, és egyben el is szigeteli a három balti államot az összes többi európai NATO-tagállamtól” – fogalmazott. A legnagyobb veszély pedig szerinte az, hogy nukleáris fenyegetéssel kényszeríthetné Oroszország Európát szinte bármire.