Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
335.37
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Pixabay

Veszélyben a német klímacélok a környezetvédelmi minisztérium szerint

Jelentős csökkentést irányzott elő Németország 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás terén. Az illetékes minisztérium szerint a megvalósítást több ágazat is veszélyezteti.

Az eredeti célkitűzés azt tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 65 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. A környezetvédelmi minisztérium 2026-ra vonatkozó klímavédelmi programjának tervezete szerint fennáll az a veszély, hogy a 65 százalékot nem sikerül teljesíteni.

A tervezet vonatkozó részleteit a ZDF közszolgálati médium tárta a nyilvánosság elé. Ebből kitűnt, hogy az eredeti cél megvalósulása felettébb ingatag. Eszerint az illetékes miniszter, Carsten Schneider arra számít, hogy a CO2- kibocsátás az eredetileg kitűzött 65 százalék helyett 63 százalékos lehet.

A különbség nem nagy, és, mint a miniszter fogalmazott, az eredeti cél még megvalósítható.

A „bűnbak” a dokumentum szerint elsősorban a közlekedési ágazat, amely jelentősen elmarad az eredeti céloktól. Erre utal, hogy a közlekedés terén a klímavédelmi célokon való túllépés 169 millió tonna CO2-vel egyenértékű.

Még ha csekélyebb mértékbenis, de szintén fekete bárány az építőipar. A kitűzött célokat az iparág nem teljesíti, az eddigi elmaradás 110 millió tonna szén-dioxidnak felel meg.

Más szektorok ugyanakkor élen jártak az eredeti célok megvalósításában. A tervezet szerint a elsősorban az energiaipar, de többek között a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás is túlteljesített.

A szociáldemokrata miniszter egy korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozással való szembenézés elengedhetetlen. A kormány ugyanakkor nagy hangsúlyt helyez az innovációra és az új technológiákra.

A jelentéstervezet ugyanakkor nem érte be a 2030-ra vonatkozó riogatással: figyelmeztetett arra. hogy a klímavédelmi célok hosszabb távon is veszélyben vannak.

Fennáll az a veszély, hogy a 2045-re kitűzött üvegházhatásúgáz-semlegességi cél nem valósul meg

A jelenlegi klímapolitikai eszközökkel nem látható előre, hogy a semlegességre történő áttérés minden ágazatban sikeres lesz - szögezte le a tervezet.

A dokumentum hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2040-re legalább 88 százalékkal kell csökkenteni. Németországnak 2045-re klímasemlegessé kell válnia – erősítette meg a minisztérium.

Németországban örök vita, hogy a „zöld” célok túlfeszítése tönkreteszi a hagyományos nagy iparágakat, így az autóipart, így a klímacélok erőltetésével a német gazdaság és társadalom tulajdonképpen „lábon lövi” saját magát, hiszen versenyképtelenné teszi a fő ágazatait, aminek a vége leépítés és elbocsátási hullámok.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×