Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
336.08
bux:
122510.7
2026. március 27. péntek Hajnalka
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Egyre keményebb hangot üt meg a világ Fehéroroszországgal szemben

Közös közleményben szólította fel csütörtökön Fehéroroszországot az Egyesült Államok és több európai ország, hogy vessen véget a fehérorosz-lengyel határnál kialakult migránsválságnak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően közzétett felhívásban az aláíró országok - az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Észtország, Franciaország, Írország, Norvégia és Albánia - egyúttal azt vetik a fehérorosz vezetés szemére, hogy a menedékkérőket saját politikai céljaira használja fel, nem törődve a határon feltorlódott emberek életével és egészségével.

A közleményben leszögezik: Minszk ezzel a tevékenységével destabilizálni akarja a szomszédos országait, illetve az Európai Unió külső határait annak érdekében, hogy elvonja a figyelmet a Lukasenka-rezsim által elkövetett jogsértésekről.

Ez a taktika csupán rávilágít arra, hogy

a rezsim fenyegetést jelent a régiós stabilitásra

- áll a közleményben, amelyben egyúttal arra is felszólítják a fehérorosz hatóságokat, tegyék lehetővé a nemzetközi segélyszervezetek bejutását a határmenti térségbe, s biztosítsák az ott lévő emberek megfelelő ellátását.

Az Európai Unió már korábban azt vetette Fehéroroszország szemére, hogy a migránsok határra szállításával az ellene elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért akar visszavágni.

A Fehéroroszországgal szomszédos uniós országok határán, ahová

az év eleje óta nagy számban érkeznek ázsiai és afrikai migránsok, november 8-án vált különösen feszültté a helyzet.

Több ezer ember közelítette meg a lengyel határt a fehérorosz oldalról, fegyveres egyenruhások kíséretében, és kisebb-nagyobb csoportokban a szögesdrót határkerítést áttörve próbálnak lengyel területre jutni.

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Az Egyesült Államok számára nagyobb kihívás és anyagi teher az iráni háború, mint Teherán számára, mert utóbbi amellett, hogy hazai pályán van, jelentősen olcsóbb fegyvereket használ – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Gyengült a forint csütörtökön

Gyengült a forint csütörtökön

Az iráni háborúról érkező hírek határozzák meg továbbra is a devizapiaci kilátásokat, jelentős kilengéseket és gyakori irányváltásokat okozva a jegyzésben. Az euró-forint árfolyam a hetet 394 felett kezdte, ma reggelre azonban 388 alá csökkent a kurzus, míg a dollár jegyzése a hétfői 343-as árfolyam után 336 alatt kezdte a napot. A délelőtt folyamán aztán az olajárak emelkedésének és a dollár erősödésének nyomán gyengülni kezdett a forint, az euróval is a dollárral szembeni jegyzés is már 1 egységet meghaladó mértékben emelkedett a tegnap esti záráshoz képest. Délután jött a fordulat a devizapiacon: a forint percek alatt ledolgozta délelőtti gyengülését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×