Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: nagyobb kár is okozható egy országnak az űrben, mint a Földön

„Az űr egy háborús harci terület” – fogalmazott nemrégiben az amerikai haderő egyik parancsnoka. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy az űrben lévő műholdak már a mindennapi életünket befolyásolják, legyen az banki vagy kommunikációs tevékenység. Kaiser Ferenc szerint egyes országok a másiknak nagyobb kárt tudnak okozni az űrben, mint a Földön.

A nemzetközi jogi szabályozás a világűr esetében momentán nagyon komoly vakfoltokat hagy – fogalmazott az InfoRádióban Kaiser Ferenc.

Békés célú felhasználásra elvileg az űr mindenkié, aki természetesen rendelkezik a megfelelő technológiai és anyagi feltételekkel, hogy oda műholdakat juttasson fel, vagy adott esetben embert, és ez már nemcsak államokról, hanem magáncégekről is elmondható, akár, mint legutóbb láttuk, már az űrturizmus tekintetében – emlékeztetett a szakember.

Tele a "padlás" - de mi van odafent?

Ami a műholdtelepítési szabályokat illeti, az NKE docense megjegyezte: a Föld körüli pályán lassan több az űrszemét, mint a működőképes műhold, ezért – folyamatosan nyomon követve a még működő műholdak, illetve a működésképtelen roncsok pályáját – úgynevezett ablakokba próbálják belőni az új és újabb szatelliteket. Természetesen az emberes űrhajókat is igyekeznek úgy indítani, hogy elkerüljék a velük való ütközést.

Azt, hogy egy műholdat milyen magas pályára lőnek fel, leginkább a feladata határozza meg, eltérő keringési pályán mozog ugyanis egy helymeghatározó (GPS), egy kommunikációs és mondjuk egy fotófelderítő műhold. „És nyilván közrejátszik az adott ország érdeke is: az orosz műholdak inkább az Egyesült Államokat figyelik, az amerikaiak meg Oroszországot és Kínát, tehát nagyjából feladattól függ, hogy milyen magasságba és hová helyeznek el egy-egy műholdat” – összegezte.

Akár magukat is megvédik

A műholdak terén az érdekharc régen elkezdődött. Kaiser Ferenc a műholdak illetéktelenek általi „ellehetetlenítésével” kapcsolatban elmondta, hogy már a hidegháború idején léteztek műholdgyilkos rakéták, amelyek a becsapódásukkal, esetleg egy kis robbanótöltettel képesek voltak elpusztítani az ellenséges műholdakat. (A hidegháború idején élt az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés, amit Ronald Reagan elnöksége alatt nemes egyszerűséggel csak Csillagháborúnak neveztek, és azzal a céllal született, hogy a Szovjetuniót egy még örültebb fegyverkezési versenybe hajszolja, ami egyébként sikerült is).

Bár a „kamikaze” megoldások még mindig léteznek (Oroszországnak és Kínának is vannak ilyen rakétái), megalkottak kifinomultabbakat is:

egyes műholdak képesek például irányítottan homokot lövellni az elhaladó ellenséges felderítő műholdak optikájára, jó eséllyel rontva azok képrögzítési képességét akár egy-két porszemmel.

Kaiser Ferenc egyetértett abban, hogy manapság a műholdakat már közel sem kizárólag katonai céllal alkalmazzák, hiszen a világ legtöbb vívmányának van már valamilyen világűrbeli kapcsolódása. Az internetes adatforgalom döntő többsége műholdakon keresztül bonyolódik, kezdve a bankrendszertől a privát üzenetekig, de műholdak nélkül már nagyon nehéz lenne megoldani a tájékozódást vagy az időjárás előrejelzést is. „Aki tehát ezt a területet uralni tudja és kezdeményezni tud, az nagyon komoly helyzeti előnybe kerülhet” – fogalmazott az NKE docense.

Ha tehát az egyik ország kárt akar okozni a másiknak, adott esetben az űrben kell megvívnia a csatát – vagy a kibertérben, amire a hackerek által nap mint nap sor kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×