Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: AstriaGraph

Közel kétszáz időzített bomba kering a Föld körül

A SpaceX friss missziója is megérezte a veszély szelét. Az alváshoz készülődő asztronautáknak készültségbe kellett helyezniük magukat a Dragon fedélzetén: az űrben ember alkotta tárgyak tízezrei keringenek.

Az űrben keringő, részben már nem működő ember alkotta tárgyak, azaz az űrszemét a mindennapi életben is problémákat okozhat: a GPS-ek működése sem lesz zavartalan, ha egy kontroll nélkül száguldó tárgy műholdnak ütközik. A SpaceX legutóbbi, a Nemzetközi Űrállomásra vezető misszióján is megmutatkozott az, hogy valós veszélyt tartogatnak ezek az űrben maradó tárgyak: ahogyan a The New York Times írja, a már éppen aludni készülő asztronautákat a kaliforniai irányítóközpontból figyelmeztették arra, hogy űrszemét elhaladása várható mellettük, s bár valószínűleg elkerüli őket az, mégis készenlétbe kellett helyezniük magukat, szkafandereiket felvéve. Végül semmi baj nem történt, de ez az egyedi eset is rávilágít a probléma fontosságára.

Az Európai Űrügynökség adatai szerint

9300 tonnányi űrszemét kering a Föld körül,

meglehetősen eltérő méretű darabokra töredezve. A tíz centiméternél nagyobb darabok száma mindössze 34 ezer, de 900 ezer 1-10 centiméter közti darab mellett az 1 centiméternél kisebb szemétből 128 millió darab található meg az űrben. A rakéták és műholdak fellövéséből származó űrszemét funkcionális és már hasznavehetetlen tárgyakat és darabokat jelent, amelyek időről időre össze-összeütköznek egymással, aminek során a nagyobb darabokból egyre több, kisebb darab keletkezik.

Feltérképezték a szemetet

Moriba Jah professzor csapatával AstriaGraph néven hozott létre és tart karban egy olyan űrtérképet, amely az űrszemetet igyekszik katalogizálni és szemmel tartani: több mint 26 ezer objektumot figyelnek meg, melyek közt

a mobiltelefon nagyságútól a Nemzetközi Űrállomás méretének megfelelőig akad mindenféle.

"3500 működő műhold is van köztük, de a többi szemét" - mondja a professzor a BBC videójában, melyből kiderül az is: az általa gondozott térkép segít a kutatóknak abban, hogy a veszélyes méretű darabok mozgását kövessék, illetve kiszámíthassák, mikor várható esetleg ütközés.

A képre kattintva bejön az AstriaGraph oldala, ahol forgatható, nagyítható kép és kereshető adatbázis böngészhető:

AstriaGraph
AstriaGraph

A műholdak védelmében az Európai Űrügynökség is készít egy rendszert az űrszemetek nyilvántartására és a műholdak pályájának szükség szerinti automatikus változtatására:

Időzített bombák százai

Jah professzor térképe szerint a hatalmas mennyiségű űrszemétből legalább 200 darab időzített bomba van. Ezek akár évtizedek óta keringenek az űrben, de előbb-utóbb vagy felrobbannak, vagy másik űrszeméttel ütközve kisebb darabokra törnek.

"A helymeghatározó, fizetési tranzakciókat bonyolító vagy időjáráselőrejelző rendszerek működésére jelent veszélyt, hogy az űrszemét bármikor műholdakba ütközhet"

- mondja Moriba Jah, hozzátéve, hogy több ország is dolgozik azon, hogy az űrszemét veszélyes részét eltávolítsa. Erre azonban senki nem kötelezi őket, és ki tudja, hogy a mostani, embert próbáló időkben mikor fogják más irányba koncentrálni erőforrásaikat?

A jelenleg az űrben keringő legtöbb szemétért Oroszország felel, őket az USA, majd Kína követi, utánuk jelentősen lemaradva következik Franciaország, Japán és India.

Látványos videó a SpaceX márciusi kilövése után darabok szakadtak le a rakétából. Ezekből nem lett űrszemét, mert a légkörben - elég látványosan - elégtek (a felvételt Amerika északnyugati, Csendes-óceáni részén rögzítették):

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×