Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Matteo Salvini, az olasz ellenzéki Liga párt vezetője nyilatkozik a római képviselőházban, miután Mario Draghi kijelölt miniszterelnökkel tárgyalt 2021. február 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/LaPresse pool/Roberto Monaldo

Matteo Salvini elmondta, milyen Európát szeretne

A Liga is aláírta az Európa jövőjéről szóló közös nyilatkozatot.

A Liga és európai szövetségesei igent mondanak Európára, melyben azonban "főszereplők" akarnak lenni, nem pedig "utolsók a sorban" a párt vezetője, Matteo Salvini szerint, aki az uniós tagországok tizenhat pártjának Európa jövőjéről aláírt korábbi közös nyilatkozatáról beszélt.

Matteo Salvini kijelentette: "igent mondunk Európára, igent az atlanti szövetségre, igent a NATO-ra, de főszereplőként, nem pedig utolsóként a sorban, ahogyan egyesek bennünket szeretnének látni".

A Liga vezetője hangoztatta, hogy pártja továbbra is támogatja a Mario Draghi által vezetett római kormányt, amelynek február óta a tagja. Hozzátette azonban: "nem támogatjuk azokat a Brüsszelben tanulmányozott reformokat, amelyek kárt okoznak Olaszországnak". Hozzátette: téved, aki azt hiszi, hogy vissza lehet térni a koronavírus-járvány előtti szigorú gazdasági-pénzügyi politikához. "Nem azért, mert euroszkeptikusok vagy szuverenisták vagyunk, egyszerűen azért, mert a jelenlegi válsághelyzetben a nemzeti érdeknek minden mást felül kell múlnia" - hangsúlyozta.

A jobboldali politikus hozzátette,

az identitásra, szabadságra, családra, népekre, fejlődésre épülő Európában hisz,

ahol kevesebb az adó, kevesebb a bürokrácia, jobban működik az igazságügy, és nem létezik "vad, szabályok nélküli bevándorlás".

Matteo Salvini, aki a dél-olasz Puglia tartományban a Liga által kezdeményezett igazságügyi népszavazás aláírásgyűjtési kampányán vesz részt, azokra az olaszországi kommentárokra reagált, melyek a pártok és a sajtó részéről a pénteken Európa jövőjéről aláírt közös nyilatkozatot követték, melyhez többek között a Liga, a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a francia Nemzeti Tömörülés (RN), valamint a Fidesz is csatlakozott.

Lorenzo Fontana, a Liga politikusa a Libero című jobboldali napilapban - amely a magyar kormánynak az EU jövőjéről szóló hétpontos javaslatcsomagját is közölte - elmondta: a Liga célja, hogy Európában nagyobb erővel tudjon fellépni.

"A kiáltvány segítségével kiléphetünk az elszigeteltségből, és a második csoportjává válhatunk az Európai Parlamentnek (..) Európa növekedésén, jólétén dolgozunk közös értékek mentén"

- jelentette ki.

A jobboldali Il Giornale úgy látta, a 16 párt közös nyilatkozata nem EU-ellenes, "csak olyan Európát vázol fel, amely eltér a baloldalétól (..) inkább az Európai Néppárttól (PPE) kellene megkérdezni, kivel akar lenni: a baloldallal tart, vagy ahogyan a PPE történetének logikája diktálná, a konzervatív erőkkel".

A nyilatkozathoz nem csatlakozott a Hajrá Olaszország (FI) alelnöke. Antonio Tajani jelentősnek tartja, hogy a közös charta aláírói nem akarnak kilépni az EU-ból. A nyilatkozat "első lépés, de a PPE nélkül nem lehet sehova eljutni, nem lehet a baloldalt legyőzni"- nyilatkozta Tajani az Il Messaggerónak, emlékeztetve arra, hogy Silvio Berlusconi pártvezető ezzel egy időben az olasz jobboldali és jobbközép pártok szövetségének megteremtésén dolgozik. Az FI másik politikusa, Mariastella Gelmini, a tartományokkal való kapcsolattartásért felelős miniszter a Corriere della Sera napilapnak leszögezte, hogy az FI az Európai Néppártban marad. Gelmini a közös nyilatkozatot "idejét múltnak" találta, megjegyezve, hogy Matteo Salvini jelenleg a Hajrá Olaszországgal közösen Mario Draghi "erősen európai" kormányának a tagja.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×