eur:
393.79
usd:
365.35
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Sebastian Kurz osztrák kancellár érkezik az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2020. október 2-án, a tanácskozás második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

Elbukott a Sebastian Kurz elleni bizalmatlansági

A bizalmatlansági indítvány alapját a kancellár ellen az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség által megindított vizsgálat adta.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Sebastian Kurz kancellár (Osztrák Néppárt, FPÖ) ellen, melyhez a parlament rendkívüli ülésén a többség nem csatlakozott. Mivel az indítványt a többi ellenzéki párt sem támogatta, szavazásra nem került sor.

A bizalmatlansági indítvány alapját a múlt héten a kancellár ellen az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) által megindított vizsgálat képezte, mely vizsgálat az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult el. A nyomozás azt hivatott felderíteni, hogy a kancellár valóban tett-e hamis tanúvallomást az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt.

Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán - és azóta többször is - elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Hangsúlyozta: mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire. Egyúttal kritikával illette az utóbbi időben szerinte mélypontra süllyedt ellenzéki politikai közbeszédet, és kiemelte, a bizottságban egy cél vezérli az ellenzéki szónokokat: a másik rágalmazása, szavainak kiforgatása és politikai megsemmisítése.

Maga az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, melyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.

Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.

Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Úgy vélik,

meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.

A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×