Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák oltáshoz előkészítve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. március 27-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Az EU nem kéri az AstraZeneca és a Janssen extra vakcináit

Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában lehetőségként szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával kívánja pótolni - közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője a Reuters hírügynökséggel szerdán.

A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó forrás az okok között említette, hogy a brüsszeli testület el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.

A brüsszeli bizottság október 8-án kötött megállapodást a Johnson & Johnson vállalattal 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 200 millió dózis vásárlásának lehetőségével. Az AstraZeneca gyógyszergyárral augusztus 14-én kötött megállapodás 300 millió adag koronavírus elleni védőoltás beszerzéséről szól olyan záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára további, legalább 100 millió adag védőoltás vásárlását.

A tisztségviselő szerint az uniós bizottság azzal számol, hogy a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinái elegendőek lesznek ahhoz, hogy az európai lakosság legalább 70 százalékát a nyár végéig beoltsák. A cél eléréséhez "nincs szükség a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalatokkal között szerződések záradékában szereplő extra adagokra" - fogalmazott.

Véleménye szerint a cél elérését biztosíthatja az Európai Bizottság és a Pfizer/BioNTech vállalatokkal április 14-én kötött kiegészítő megállapodás, amely a koronavírus elleni oltóanyaguk szállításának gyorsításáról szól. A megállapodás értelmében a gyógyszercégek a vakcinabeszerzésről szóló szerződésben szereplő 200 millió adag mellett további 50 millió adagot szállítanak vakcinájukból már áprilistól - emlékeztetett.

Az Európai Bizottság továbbá tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTech-kel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről szóló szerződés meghosszabbításáról 2023-ig. Az immáron harmadik szerződés 1,8 milliárd adag, második generációs vakcina szállítását írja majd elő 2022-ben és 2023-ban - tette hozzá.

Az uniós tisztségviselő kiemelte: azzal, hogy az unió egyelőre nem tart igényt az említett két vállalattal kötött szerződés záradékában szereplő további adagokra, a tagállamok nyomást gyakorolhatnak a gyógyszercégekre szerződéses kötelezettségeik teljesítésére. A záradékban szereplő további adagok lekérése később még megtörténhet - közölte.

Hozzátette az Európai Bizottság további tárgyalásokat folytat emlékeztető oltások beszerzéséről, valamint a koronavírus új variánsai elleni oltóanyagok beszerzéséről, az uniós oltóanyagstratégiában szereplő valamennyi oltóanyaggyártóval, így korai lenne azt mondani, hogy az unió kizárja az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vállalatokat a jövőbeli szerződésekből.

Az unió a Johnson & Johnson (400 millió adag) és az AstraZeneca (400 millió adag) mellett ez idáig a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×