Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák oltáshoz előkészítve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. március 27-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Az EU nem kéri az AstraZeneca és a Janssen extra vakcináit

Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában lehetőségként szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával kívánja pótolni - közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője a Reuters hírügynökséggel szerdán.

A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó forrás az okok között említette, hogy a brüsszeli testület el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.

A brüsszeli bizottság október 8-án kötött megállapodást a Johnson & Johnson vállalattal 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 200 millió dózis vásárlásának lehetőségével. Az AstraZeneca gyógyszergyárral augusztus 14-én kötött megállapodás 300 millió adag koronavírus elleni védőoltás beszerzéséről szól olyan záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára további, legalább 100 millió adag védőoltás vásárlását.

A tisztségviselő szerint az uniós bizottság azzal számol, hogy a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinái elegendőek lesznek ahhoz, hogy az európai lakosság legalább 70 százalékát a nyár végéig beoltsák. A cél eléréséhez "nincs szükség a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalatokkal között szerződések záradékában szereplő extra adagokra" - fogalmazott.

Véleménye szerint a cél elérését biztosíthatja az Európai Bizottság és a Pfizer/BioNTech vállalatokkal április 14-én kötött kiegészítő megállapodás, amely a koronavírus elleni oltóanyaguk szállításának gyorsításáról szól. A megállapodás értelmében a gyógyszercégek a vakcinabeszerzésről szóló szerződésben szereplő 200 millió adag mellett további 50 millió adagot szállítanak vakcinájukból már áprilistól - emlékeztetett.

Az Európai Bizottság továbbá tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTech-kel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről szóló szerződés meghosszabbításáról 2023-ig. Az immáron harmadik szerződés 1,8 milliárd adag, második generációs vakcina szállítását írja majd elő 2022-ben és 2023-ban - tette hozzá.

Az uniós tisztségviselő kiemelte: azzal, hogy az unió egyelőre nem tart igényt az említett két vállalattal kötött szerződés záradékában szereplő további adagokra, a tagállamok nyomást gyakorolhatnak a gyógyszercégekre szerződéses kötelezettségeik teljesítésére. A záradékban szereplő további adagok lekérése később még megtörténhet - közölte.

Hozzátette az Európai Bizottság további tárgyalásokat folytat emlékeztető oltások beszerzéséről, valamint a koronavírus új variánsai elleni oltóanyagok beszerzéséről, az uniós oltóanyagstratégiában szereplő valamennyi oltóanyaggyártóval, így korai lenne azt mondani, hogy az unió kizárja az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vállalatokat a jövőbeli szerződésekből.

Az unió a Johnson & Johnson (400 millió adag) és az AstraZeneca (400 millió adag) mellett ez idáig a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×