INFORÁDIÓ
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella

magyarics tamás

észak-írország

fegyveres konfliktus

összecsapás

zavargások

brexit

Katolikus nacionalista és protestáns lojalista rendzavarók összecsapnak Belfast nyugati részén 2021. április 7-én. A rendőrségnek le kellett zárnia a protestánsok lakta területre vezető utakat, miután a két negyed lakosai összecsaptak.

Szakértő az északír zavargásokról: egyik oldal sem ma született bárány

Zavargások törtek ki Észak-Írországban: a London-párti protestánsok ugyanis attól tartanak, hogy a brexit következtében a terület elszakadhat a brit királyságtól. Magyarics Tamás, az ELTE tanára szerint, ha nem születik megállapodás, akár a fegyveres összecsapások is kiújulhatnak.

Magyarics Tamás magyarázata szerint az ügy hátterében a brexit miatt ismét kiéleződött kérdés, vagyis Észak-Írország (majdani) hovatartozása áll. Az utóbbi idők zavargásaival hírbe hozott, a többséget képviselő északír lojalisták ugyanis azt a következtetést vonták le a megállapodás protokolláris részéből, amely egyfajta vámhatárt állapított meg az Ír-tengeren, hogy az akár egy első lépés lehet ahhoz, hogy Észak-Írország és Írország egyesüljön, amit az unionisták szeretnének megakadályozni úgynevezett paramilitáris erők bevonásával.

Ugyanakkor a másik oldal sem teljesen ártatlan a kérdésben, jegyezte meg az ELTE tanára, utalva egy tavaly júniusi eseményre, nevezetesen az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) volt hírszerzési főnökének, Bobby Storey temetésére, amely igencsak erős politikai színezetet kapott azzal, hogy azon az északír törvényhozás második embere, Michelle O'Neill is képviseltette magát, mint a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke. Nem beszélve arról a több ezer emberről, akik a Covid-szabályokat megszegve rótták le kegyeletüket a ceremónián. Tehát mindkét oldal tesz azért, hogy a kérdést napirenden tartsa, függetlenül a brexittől – foglalta össze Magyarics Tamás.

A szakértő arra is kitért, a korábbról ismert zavargások jellemzően nem a lojalisták-unionisták számlájára voltak írhatók, sokkalta inkább a katolikus republikánusok, köztársaságpártiak és az Észak-Írország Írországhoz való csatlakozását szorgalmazó erőkére. Így például 1972-ben a „véres vasárnap”, amelynek kiindulópontjául ugyancsak az a Londonderry Bogside kerület szolgált, mint a mostani incidensben is. Magyarics Tamás kiemelte azonban: jelenleg természetesen nincs arról még szó, hogy fegyverekkel estek volna egymásnak az emberek, legfeljebb kövekkel, petárdákkal.

Megnyugvást vélhetően az jelenthetne, ha Dublinnak, Londonnak és Belfastnak sikerülne valamiféle közös megoldást találni a már említett brexit protokoll részéből adódó konfliktus rendezésére, azzal együtt, hogy az északír határ nyitva maradjon – tette hozzá az egyetemi tanár –, azonban az írek által javasolt tárgyalássorozattól az Egyesült Királyság egyelőre elzárkózott, „féltve őrizve azt az elvet, hogy az északír kérdés brit belügy”, ezért nagyon nehéz megjósolni, hogy mi is fog történni, de az erőszak mindkét oldal irányából benne van a levegőben.

Nyitókép: MTI/AP/Peter Morrison

Kapcsolódó hang

Szakértő az északír zavargásokról: egyik oldal sem ma született bárány
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018