Micheál Martin ír miniszterelnök drámai felhívásban szólított fel „minden politikai vezetőt”, hogy ne hagyják, hogy Észak-Írországban a „zavargások spirálja visszavigye a tartomány lakóit az egykor évtizedeken át zajlott merényletek és a totális politikai szembenállás világához”.
Hasonlóképpen, brit kollégája, Boris Johnson is „mélységes aggodalmának” adott hangot a pénteken már 8 egymást követő éjszakát eluraló erőszakos utcai rendbontások miatt, amiknek „azonnal véget kell vetni”, mielőtt a zavargás emberéletet is követelne. (A rendfenntartó erők oldalán így is számos sérülésről érkezett már jelentés.)
Brandon Lewis, a Johsnon-kormány északír-ügyi minisztere mindenesetre a hétvégére Belfastba utazott, ahol haladéktalan egyeztetést kezdett a különböző közösségeket képviselő pártok vezetőivel.
Megfigyelők rámutatnak: a helyzet iróniája, hogy minderre éppen aznap volt szükség, amikor napra pontosan
a 23. évfordulója volt a korábbi északír békétlenségnek véget vető 1998. április 10-i belfasti („nagypénteki”) megállapodásnak.
Észak-Írországban akkor már harmadik évtizede zajlott a „felforduás” (a „Trouble”), aminek addigra hivatalosan több mint 3600 halálos áldozata volt.
A múlt heti sokszor csak zajos, de nem egyszer meglehetősen erőszakos (gyújtogatással is járó) demonstrációinak újabb, még kiterjedtebb hullámát éppen az évforduló miatt most hétvégére várták, ennek azonban elejét vette Fülöp herceg halálhíre, amire válaszul a brit koronához lojális északír szervezetek az utcai akciók beszüntetésére szólítottak fel mindenkit.
Az északír félkatonai szervezeteket tömörítő (brit) kormányhű közösségek tanácsa (Loyalist Communities Council) amúgy a hétvégén külön nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a zavargásokhoz szervezeteiknek nincs közük, hanem spontán megnyilvánulásokról van szó.
Cserébe fontosnak érezték határozottan leszögezni azt is, hogy szerintük
„látványos kollektív tévedésben” van mindenki, aki nem tudja, vagy „nem akarja megérteni” a kirobbant indulatok mögött rejlő valós és „mélységes felháborodást”
(az északírországi brit párti unionisták körében) a brexit-megállapodás úgymond elfogadhatatlan következményei miatt.
Egyúttal ők is, miként az északír unionsita politikai pártok, továbbá a tartomány – szintén unionista – első minisztere visszatérően követelték a brexit-megállapodás nyomán az Ír-tengeren kilátásba helyezett kereskedelmi határvonal és határellenőrzés végleges ejtését, illetve a minderről intézkedő úgynevezett Északír Jegyzőkönyv azonnali törlését.
Az utóbbi kapcsán szakértők megjegyzik, hogy az Északír Jegyzőkönyv – ami több éves EU-brit tárgyalás eredményeként, mint egyetlen lehetséges alternatíva született, s ami eldöntötte, hogy a végleges brit kiválás után az északír brit tartomány a piacszabályozás szempontjából továbbra is az EU egységes piacához fog tartozni – tette lehetővé az egész brexit-megállapodás véglegesítését.
A kialakult helyzet kapcsán Lord Peter Hain, korábbi (munkáspárti) északír-ügyi miniszter a Sky Newsnak nyilatkozva megjegyezte, hogy az északír unionista közösségek szerinte joggal érezhetik becsapva magukat, mivel
Boris Johnson sohasem közölte velük a megállapodás tényleges következményeit,
így a mindebből következő határ- és vámintézkedések tényleges bevezetését.
Az északír események híre mindenesetre láthatóan túllépett annak brit dimenzióin, és nyilatkozatra késztette Joe Biden amerikiai elnököt is, aki a hétvégén szintén „nyugalomra” szólított fel. Egyúttal az elnök szóvivője, Jen Psaki közölte: a Biden-adminisztráció a maga részéről „üdvözli (a brexit-megállapodáshoz kapcsolódó) Északír Jegyzőkönyvet”.