Iohannis elismerte, hogy ezt is szerette volna elérni, ezért szerepelt "kicsit gyakrabban" az utóbbi időben a nyilvánosság előtt.

Az elnök kifejtette: az ideiglenes részeredmények szerint a 2016-os parlamenti választások óta a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20-ról 25 százalékra, az időközben a liberális PLUS-szal összeolvadt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8-ról 15 százalékra növelte támogatottságát, miközben a PSD "drámaian" meggyengült, 45-ről 29 százalékra esett vissza.

Iohannis szerint - a mostani választásokat egyébként megnyerő -

PSD így "végre" kimarad a politikai döntéshozatalból.

Az elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik elmentek voksolni, ugyanakkor elismerte: elemezni kell, és választ kell találni arra is, miért volt rendkívül alacsony a részvétel, amely nem érte el a hazai névjegyzékben szereplők 32 százalékát.

Úgy vélte: ez talán a megfelelő tájékoztatás hiányának tudható be, de azt is kifejezheti, hogy a választók elégedetlenek az államfővel, a politikusokkal, a pártokkal vagy azokkal a döntésekkel, amelyeket hoztak. Mindezt a megalakuló új kormánynak kell kielemeznie - tette hozzá.

Iohannis nem említette a voksok mintegy 6 százalékát összesítő Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely Dacian Ciolos, a PLUS társelnöke szerint "megkerülhetetlen" tényező egy kormánytöbbség kialakításánál, és azt sem kommentálta, hogy 12 évvel a Nagy-Románia Párt kiesése után ismét bekerült egy szélsőségesnek tartott párt a román parlamentbe: a tavaly alakult Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely a voksok csaknem 9 százalékát szerezte meg.