Az amerikai elnökválasztáson az előrejelzésekkel ellentétben nem volt kormányváltó hangulat, nem lett Donald Trump elnökségét megítélő népszavazás az idei választás – értettek egyet a beszélgető felek, Fellegi Tamás, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének stratégiai igazgatója és Stumpf István, az intézet kutatóprofesszora. Ahogyan elmondták 2016-os választások után újra elbuktak a közvélemény kutatók, sok volt a rejtőzködő Trump-szavazó, akikkel nem számoltak. Meglepetésre a hagyományosan demokrata szavazó spanyolajkúak körében is több csoport Donald Trump elnökre és a konzervatív kormányzásra voksolt.

A jelenség hátterére Fellegi Tamás világított rá, kifejtve: Floridában, ahol a jelenlegi elnök az előrejelzéseknél sokkal nagyobb arányban nyert, ott a kubai és venezuelai származású szavazók valóban megijedtek, és – a kommunizmussal, szocializmussal negatív, kaotikus dolgokat azonosítva – szocialista veszélyt feltételeznek a demokraták oldalán, és jóval nagyobb arányban szavaztak a republikánusokra és Trumpra. Eközben az elsősorban mexikói és Közép-Amerika északi részéről származó spanyolajkúak megmaradtak demokrata szavazóknak.

Míg Joe Biden nem folytatott átütően erős kampányt, és a 77 éves politikust a koronavírustól is óvta a stábja, addig Donald Trump épp a fertőzése után, az utolsó hetekben erősített rá, és ezt jutalmazták a választók. Trump azonban sokat vesztett a koronavírus miatt – értettek egyet az elemzők –, a járvány kezelése tagállami és városi hatáskörben volt, ez nem írható az elnök számlájára, valamint a pandémiáról való kommunikációja visszatetszést keltett.

Olyan elemeket hozott a felszínre, amely az elnök személyiségével, szerethetőségével kapcsolatban negatív válaszokat inspirált.

Az emberek nagy részének valóban nem tetszettek azok az irracionális, sőt felelőtlen bejegyzések, amelyek bagatellizálták a problémát, miközben az emberek élete keserűbbre fordult

- emlékeztetett Fellegi Tamás.

A szavazók jelentős része már a választás napja előtt leadta a voksát, jelentősebb részben a demokraták választották a levélszavazás lehetőségét. A levélszavazatok azonban sok jogi vitát eredményezhetnek. Pennsylvania és Wisconsin példája is mutatja ezt – mondta Stumpf István.

Előbbi államban a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy meghosszabbítja a választás napján leadott voksok beszámíthatóságát egészen november 6-áig. Ez nagyon nem tetszett a republikánusoknak, részben azért, mert ez nem bírói hatáskör, hanem törvényhozói, és ezért az állami legfelsőbb bíróság döntését sürgősségi indítvánnyal megtámadták. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság viszont nem fogadta be az indítványt, és így is nem döntött róla. "Szerintem ezt újra elő fogják venni, nem ütötte rá a kóser-pecsétet a pennsylvaniaii döntésre a Legfelsőbb Bíróság, mert még nem foglalkozott vele."

A másik kérdés Stumpf István szerint a wisconsini. A választások után bejövő szavazatok összeszámlálását blokkolta le a Legfelsőbb Bíróság, amely – szemben az előző állammal – itt érdemi döntést hozott, kimondva: nem lehet összeszámolni azokat a szavazatokat, amelyek a választás napja után érkeznek (vagyis felülírta az állam helyi döntését a szövetségi szerv).

Donald Trump elnök kommunikációja és a szoros eredmény, a levélszavazás országosan új rendszere és a szavazat-újraszámolások kérdése miatt akár polgárháborús helyzet is kialakulhat az Egyesült Államokban – vélik szintén egybehangzóan az elemzők.

Fellegi Tamás attól tart, hogy Amerika politikai értelemben mindenképpen, de még utcai erőszak értelemben is polgárháborús helyzetbe fog kerülni, ha a politikai felek nem tanúsítanak önmérsékletet és nem tanúsítanak belátást a saját alkotmányos rendszerükkel kapcsolatban. "Donald Trump hetek óta beszél különböző helyeken arról, hogy elcsalják az eredményeket. Ez nagyon rossz irányt mutat. Függetlenül attól, hogy a bírósági termekben mi fog történni, azt gondolom, hogy ez újból meg fogja nyitni az erőszak kapuját és súlyos problémákat fog felszínre hozni".

Stumpf Istvánnak komoly félelmei vannak amiatt, hogy egyfajta kulturális polgárháború fog elindulni, amire rátapadhat az erőszakhullám is. Úgy vélte, ennek már látszanak jelei. "Mindez párosul azzal, hogy nem fognak tudni végeredményt hirdetni még hálaadáskor sem, közben kiélezett jogi és politikai vita fog zajlani a levélszavazatok érvényességéről. A »law and order«, vagyis a jog és rend – erre lenne szüksége a társadalomnak ahhoz, hogy helyreálljon a nyugalom és az intézményekbe vetett bizalom."

A belső feszültségek elhúzódó tisztázása ráadásul kivonhatja az Egyesült Államokat a geopolitikai színtérről, amely további konfliktusokhoz vezethet – tette hozzá Fellegi Tamás.