eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavazóhelyiséget jelölő tábla a Louisiana állambeli New Orleansban 2020. november 3-án, az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások estéjén. A voksoláson a hivatalban lévő republikánus elnök, a 74 éves Donald Trump és demokrata párti kihívója, a 77 éves Joe Biden között döntenek a választók.
Nyitókép: MTI/AP/The Advocate/Chris Granger

Eldőlni látszik a szenátus sorsa - ez a felállás Joe Bidennek okozna több bosszúságot

Nemcsak elnököt, hanem képviselőházi és szenátusi tagokat is választottak kedden az Egyesült Államokban. Úgy tűnik, a törvényhozás továbbra is megosztott marad: a képviselőház a demokratáké, a szenátus a republikánusoké lesz.

A képviselőház esetében a demokrata többség várhatóan megmarad, mértéke viszont szűkülhet. Ugyanakkor a szenátusban, a közvélemény-kutatásokkal ellentétben, már közel sem ennyire biztos, hogy átveszik a hatalmat, sőt, meglepetésre újfent a republikánusok kerekedhetnek fölül – fogalmazott az InfoRádiónak Kaló Máté külpolitikai elemző.

Kérdéses egyelőre, hogy az északi ipari városokban Joe Biden előretörősével megfordul-e a helyzet a végeredmények szerint is. Erre még várni kell, ahogy a georgiai eredményekre is.

Az tehát biztos, hogy a Demokrata Pártnak meglesz a képviselőházi többsége,

ahhoz viszont, hogy a törvényhozási gördülékenység meglegyen, a szenátusnak is meg kellene lennie,

ami jelenleg nem tűnik valószínűnek. De Donald Trump és Joe Biden közü, utóbbi bánhatná jobban megválasztása esetén, hogy a szenátus nem az övé – fogalmazott a szakértő. Ugyanis a szövetségi szintű adminisztrációban levő pozícióknak a kinevezésére, vagy azok megerősítésére, valamint a szövetségi bírói kar tagjainak megerősítésére szenátusi szavazást rendel el az alkotmány. Vagyis

egy demokrata elnök mellett egy republikánus szövetség gátat tud vetni ezeknek a kinevezéseknek,

míg például az elmúlt négy év során Donald Trump és Mitch McConnell, a szenátusi republikánus frakcióvezető együtt a többségét nagyon hatékonyan kihasználva nevezett ki számos szövetségi bírót, amely pozíciók akár hosszú évekre, évtizedekre meghatározóak lehetnek az amerikai jogrendszerben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×