eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden (b) az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Olivier Douliery

Szakértő: Hillary Clinton előnye is olvadt 2016-ban, most Joe Bidené is

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa több kutatási eredményről is beszámolt - már igen kevéssel az amerikai elnökválasztás előtt.

November 3-án kiderül, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az országos és tagállami szintű közvélemény-kutatási adatok is a demokrata Joe Biden előnyét mutatják. Szabó István László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tudományos főmunkatársa szerint ugyanakkor Donald Trump jelenlegi elnök győzelme egyáltalán nem zárható ki.

"Minden előfordulhat. A számok egyelőre Joe Biden egykori alelnök győzelmére utalnak, ugyanakkor azt is látni kell, hogy

a mindenkori hivatalban lévő elnöknek akár az utolsó napokban is van esélye fordítani a támogatottsági adatokon.

A közvélemény-kutatások 2016-ban többé-kevésbé pontosan mérték Hillary Clinton támogatottságát, de annak görbéje lefelé ívelt a kampány utolsó 10 napjában, amit nehéz volt mérni, végül 2,1 százalékkal több szavazatot is kapott Clinton Trumpnál, ám a szavazateloszlás amerikai rendszere miatt mégis Donald Trump lett az elnök" - fejtegette a szakértő az InfoRádióban.

A bő 250 millió amerikai választópolgár 2016-ban 56 százalékos részvételi arányt produkált, Szabó István László most magasabbat prognosztizál.

Joe Biden korábbi, 9-10 százalékpontos előnye egyébként ugyanúgy csökken, mint Hillary Clintoné 2016-ban, csak nem olyan mértékben, a szakértő most 8-ra teszi a különbséget.

A szavazás már tart, ugyanis levélben is lehet szavazni, ami miatt Donald Trump a közelmúltban többször is szólt, csalást emlegetve.

"A levélszavazatok utaznak, a járványügyben kérték is erre az embereket, ennek megfelelően több tízmillióan ebben a formában már szavaztak is. De én nem tudom megítélni, hogy mekkora a csalás esélye, a szavazat borítékba kerül, a boríték pedig postán keresztül jut el a választási bizottsághoz. Ez persze a posta tesztje is, amelynek a költségvetési hátterét megerősítették" - ecsetelte.

A magyarok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közvélemény-kutatásában részt véve mondhatták el, hogy ki fog szerintük győzni, és azt is, hogy kinek örülnének. A kutatás arra jutott, hogy Donald Trump megfordíthatja a jelenlegi esélyeket - 30 százalék Biden 25 százaléka ellenében, 45 százalék tartózkodott -, és maradhat még egy ciklust, de arra is, hogy a magyarok Joe Bidennek örülnének jobban (31 százalék, Trump 22 százalékával szemben).

A magyar válaszadók enyhe többsége úgy véli, ha Joe Bident elnökké választják, romlani fognak a magyar-amerikai kapcsolatok.

A szeptemberben zajlott kutatásból még az is kiviláglik, hogy a magyar felnőtt népesség ötöde követi a külföldi híreket, és 60 százaléka követi alkalmanként, vagyis 80 százalék értesülhet az amerikai elnökválasztás eseményeiről is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×