Infostart.hu
eur:
365.72
usd:
316.87
bux:
151530.31
2026. szeptember 14. hétfő Roxána, Szeréna
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden (b) második, és egyben utolsó elnökjelölti vitája a Belmont Egyetemen, Nashville-ben 2020. október 22-én. Az elnökválasztást november 3-án tartják.
Nyitókép: Jim Bourg

Donald Trump vagy Joe Biden? Eltérő eredmények az USA-ban, a világban és Magyarországon

A megkérdezett 24 ország többségében többen szavaznának Joe Bidenre, mint Donald Trumpra az amerikai elnökválasztáson – derül ki az Ipsos legfrissebb kutatásából, amiből az is látszik, sokakat aggasztanak az álhírek. A Lounge Group felmérése szerint a magyarok a jelenlegi elnök újabb győzelmét valószínűsítik.

Ha az Egyesült Államokon kívül 24 más ország lakosai is szavazhatnának közelgő amerikai elnökválasztáson, akkor 48 százalékuk Joe Biden volt alelnökre tenné a voksát, míg 17 százalék a hivatalban lévő Donald Trumpot választaná. Az Ipsos globális tanácsadói felméréséből, amelyet több mint 18 500 felnőtt töltött ki szeptember 25. és október 9. között, az is kiolvasható: az Egyesült Államokon kívül átlagosan 39 százalék véli úgy, hogy Biden nyer, és 27 százalék szerint pedig Trump.

Forrás: Ipsos
Forrás: Ipsos

Joe Biden kontra Donald Trump

Az Ipsos felmérése szerint világszerte a megkérdezettek 48 százalék Joe Bidenre szavazna, 17 százalék Donald Trumpra, 26 százalék nem tud dönteni, míg 9 százalék válaszolt a kérdésre.

A demokraták jelölte hat országban (Svédországban, Belgiumban, Mexikóban, Németországban, Hollandiában és Kanadában) legalább 50 százalékponttal, 10 másik országban pedig 30–49 ponttal vezet republikánus ellenfelével szemben. Kizárólag Lengyelországban és Oroszországban egyenlő, vagy múlja fölül Trump támogatása Bidenét.

A 24 ország eredményeit átlagolva Biden 31 ponttal vezet (48 százalék) Trumppal szemben (17 százalék). Megjegyzik, a 2016-os elnökválasztást megelőzően végzett hasonló Ipsos-felmérés szerint a világ polgárai többségében Hilary Clintont, a demokraták jelöltjét részesítette előnyben. 22 országban – leszámítva az Egyesült Államokat – átlagosan 58 százalék szavazott volna Clintonra, míg Trumpra csak 12 százalék.

Akitől a győzelmet várja a világ

Az Egyesült Államokon kívüli országok – pártreferenciától függetlenül – 39 százaléka Bident várja győztesnek, míg 27 százaléka Turmpot, 28 százalék nem tudja, 6 százalék pedig nem nyilatkozott.

A volt alelnök győzelme a legszélesebb körben Mexikóban (51 százalék) és Dél-Koreában (50 százalék) várt, míg Trumpé Lengyelországban (41 százalék) és Indiában (35 százalék)

Az Egyesült Államokon kívüli országok állampolgárai a közelgő választás tisztaságának legnagyobb veszélyét a hamis hírek terjesztésében látják (35 százalék), amit egyben a saját országuk következő nagy választásain is komoly kockázatnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: Orbán Viktor érzi a veszélyt, de kevés eszköz van a kezében

Horn Gábor: Orbán Viktor érzi a veszélyt, de kevés eszköz van a kezében

A hétvégi belpolitikai eseményeket értékelte a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Horn Gábor szerint Veszprém és Kötcse megmutatta, mi a különbség Magyar Péter és Orbán Viktor világa között, és arról is elmondta a véleményét, hogy az elszámoltatás hiánya vagy a gazdaság egy helyben toporgása veszélyesebb-e a kormánypártra. Arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor érzi a veszélyt, hogy a Fidesz az MSZP sorsára juthat.

Magyar Péter: még ebben a ciklusban kész az új alkotmány és a választójogi törvény

A miniszterelnök először járt a közrádió stúdiójában a kormányváltás óta. Jelezte: nem azért küzdöttek, hogy bármiben is hasonlítson a mostani berendezkedés az előző rendszerhez.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Földközi-tengeri trópusi ciklon alakulhat ki - Megszólaltak a meteorológusok

Földközi-tengeri trópusi ciklon alakulhat ki - Megszólaltak a meteorológusok

Líbiától északra, Máltától délkeletre egy ciklon mélyül ki, amely a HungaroMet Zrt. szerint akár medikánná, vagyis földközi-tengeri trópusi ciklonná is fejlődhet. A térségben a tenger az átlagosnál 3-4 fokkal melegebb, ami bőven biztosít energiát a légörvény erősödéséhez. A ciklon várhatóan Kréta felé mozog, és többfelé kiadós csapadékot hozhat. Közben az atlanti hurrikánszezon rekordot döntött eseménytelenségével: 1966 óta nem fordult elő, hogy szeptember 14-ig egyetlen hurrikán se alakuljon ki, aminek fő oka az idei erős El Niño jelenség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×