Infostart.hu
eur:
365.99
usd:
327.14
bux:
141308.07
2026. október 7. szerda Amália
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden (b) második, és egyben utolsó elnökjelölti vitája a Belmont Egyetemen, Nashville-ben 2020. október 22-én. Az elnökválasztást november 3-án tartják.
Nyitókép: Jim Bourg

Donald Trump vagy Joe Biden? Eltérő eredmények az USA-ban, a világban és Magyarországon

A megkérdezett 24 ország többségében többen szavaznának Joe Bidenre, mint Donald Trumpra az amerikai elnökválasztáson – derül ki az Ipsos legfrissebb kutatásából, amiből az is látszik, sokakat aggasztanak az álhírek. A Lounge Group felmérése szerint a magyarok a jelenlegi elnök újabb győzelmét valószínűsítik.

Ha az Egyesült Államokon kívül 24 más ország lakosai is szavazhatnának közelgő amerikai elnökválasztáson, akkor 48 százalékuk Joe Biden volt alelnökre tenné a voksát, míg 17 százalék a hivatalban lévő Donald Trumpot választaná. Az Ipsos globális tanácsadói felméréséből, amelyet több mint 18 500 felnőtt töltött ki szeptember 25. és október 9. között, az is kiolvasható: az Egyesült Államokon kívül átlagosan 39 százalék véli úgy, hogy Biden nyer, és 27 százalék szerint pedig Trump.

Forrás: Ipsos
Forrás: Ipsos

Joe Biden kontra Donald Trump

Az Ipsos felmérése szerint világszerte a megkérdezettek 48 százalék Joe Bidenre szavazna, 17 százalék Donald Trumpra, 26 százalék nem tud dönteni, míg 9 százalék válaszolt a kérdésre.

A demokraták jelölte hat országban (Svédországban, Belgiumban, Mexikóban, Németországban, Hollandiában és Kanadában) legalább 50 százalékponttal, 10 másik országban pedig 30–49 ponttal vezet republikánus ellenfelével szemben. Kizárólag Lengyelországban és Oroszországban egyenlő, vagy múlja fölül Trump támogatása Bidenét.

A 24 ország eredményeit átlagolva Biden 31 ponttal vezet (48 százalék) Trumppal szemben (17 százalék). Megjegyzik, a 2016-os elnökválasztást megelőzően végzett hasonló Ipsos-felmérés szerint a világ polgárai többségében Hilary Clintont, a demokraták jelöltjét részesítette előnyben. 22 országban – leszámítva az Egyesült Államokat – átlagosan 58 százalék szavazott volna Clintonra, míg Trumpra csak 12 százalék.

Akitől a győzelmet várja a világ

Az Egyesült Államokon kívüli országok – pártreferenciától függetlenül – 39 százaléka Bident várja győztesnek, míg 27 százaléka Turmpot, 28 százalék nem tudja, 6 százalék pedig nem nyilatkozott.

A volt alelnök győzelme a legszélesebb körben Mexikóban (51 százalék) és Dél-Koreában (50 százalék) várt, míg Trumpé Lengyelországban (41 százalék) és Indiában (35 százalék)

Az Egyesült Államokon kívüli országok állampolgárai a közelgő választás tisztaságának legnagyobb veszélyét a hamis hírek terjesztésében látják (35 százalék), amit egyben a saját országuk következő nagy választásain is komoly kockázatnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×