Infostart.hu
eur:
384.52
usd:
330.65
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden (b) második, és egyben utolsó elnökjelölti vitája a Belmont Egyetemen, Nashville-ben 2020. október 22-én. Az elnökválasztást november 3-án tartják.
Nyitókép: Jim Bourg

Donald Trump vagy Joe Biden? Eltérő eredmények az USA-ban, a világban és Magyarországon

A megkérdezett 24 ország többségében többen szavaznának Joe Bidenre, mint Donald Trumpra az amerikai elnökválasztáson – derül ki az Ipsos legfrissebb kutatásából, amiből az is látszik, sokakat aggasztanak az álhírek. A Lounge Group felmérése szerint a magyarok a jelenlegi elnök újabb győzelmét valószínűsítik.

Ha az Egyesült Államokon kívül 24 más ország lakosai is szavazhatnának közelgő amerikai elnökválasztáson, akkor 48 százalékuk Joe Biden volt alelnökre tenné a voksát, míg 17 százalék a hivatalban lévő Donald Trumpot választaná. Az Ipsos globális tanácsadói felméréséből, amelyet több mint 18 500 felnőtt töltött ki szeptember 25. és október 9. között, az is kiolvasható: az Egyesült Államokon kívül átlagosan 39 százalék véli úgy, hogy Biden nyer, és 27 százalék szerint pedig Trump.

Forrás: Ipsos
Forrás: Ipsos

Joe Biden kontra Donald Trump

Az Ipsos felmérése szerint világszerte a megkérdezettek 48 százalék Joe Bidenre szavazna, 17 százalék Donald Trumpra, 26 százalék nem tud dönteni, míg 9 százalék válaszolt a kérdésre.

A demokraták jelölte hat országban (Svédországban, Belgiumban, Mexikóban, Németországban, Hollandiában és Kanadában) legalább 50 százalékponttal, 10 másik országban pedig 30–49 ponttal vezet republikánus ellenfelével szemben. Kizárólag Lengyelországban és Oroszországban egyenlő, vagy múlja fölül Trump támogatása Bidenét.

A 24 ország eredményeit átlagolva Biden 31 ponttal vezet (48 százalék) Trumppal szemben (17 százalék). Megjegyzik, a 2016-os elnökválasztást megelőzően végzett hasonló Ipsos-felmérés szerint a világ polgárai többségében Hilary Clintont, a demokraták jelöltjét részesítette előnyben. 22 országban – leszámítva az Egyesült Államokat – átlagosan 58 százalék szavazott volna Clintonra, míg Trumpra csak 12 százalék.

Akitől a győzelmet várja a világ

Az Egyesült Államokon kívüli országok – pártreferenciától függetlenül – 39 százaléka Bident várja győztesnek, míg 27 százaléka Turmpot, 28 százalék nem tudja, 6 százalék pedig nem nyilatkozott.

A volt alelnök győzelme a legszélesebb körben Mexikóban (51 százalék) és Dél-Koreában (50 százalék) várt, míg Trumpé Lengyelországban (41 százalék) és Indiában (35 százalék)

Az Egyesült Államokon kívüli országok állampolgárai a közelgő választás tisztaságának legnagyobb veszélyét a hamis hírek terjesztésében látják (35 százalék), amit egyben a saját országuk következő nagy választásain is komoly kockázatnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×