Az új Tisza-kormány első kormányülésén döntött az új minisztériumok hatásköreiről. Az ezeket felsoroló statútumtörvény meg is jelent a Magyar Közlönyben. De a kormány egy sor rendeletet is hozott, amelyek szintén megjelentek a Magyar Közlöny egy újabb számában. Ezek a rendeletek arról szólnak, hogy a kormány milyen ügyeket tervez kivizsgálni, illetve milyen dolgokat terveznek nyilvánosságra hozni.

Ezek az ügyek és az „előéletük”:

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról

A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények nyomán robbant ki a Novák Katalin államfőt és Varga Judit igazságügyi minisztert (Magyar Péter exfeleségét) is elsodró „kegyelmi botrány”, amely Magyar Péter színre lépését is eredményezte. A gyermekotthon korábbi igazgatója, Vásárhelyi János több mint egy évtizeden át szexuálisan zaklatta az ott lakó kiskorú fiúkat, pedofília miatt 9 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 2026 áprilisában szabadult a börtönből. A gyermekotthon egyik nevelője is felfüggesztett börtönt kapott kiskorúak zaklatása miatt.

Kegyelmi ügy: a Novák Katalin volt köztársasági elnök által, KEH/2787-6/2023 ügyszámon meghozott, kegyelmi ügyként ismert kegyelmi határozat meghozatalához vezető körülmények felülvizsgálatáról és nyilvánosságra hozataláról

Novák Katalin akkori államfő később belebukott a „kegyelmi botrányba”, miután tisztázatlan okok miatt, mint a 444 megírta, 2023-ban kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, a bűncselekményeket eltussoló igazgatóhelyettesének. A botrányba Novák Katalin és Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott, lemondtak posztjukról

Ügynökakták: az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatáról

Magyar Péter már a választások előtt megígérte, hogy nyilvánosságra hozzák az 1990 előtti „ügynökaktákat”, hogy ezzel 36 év után ilyen értelemben is lezáruljon végre a rendszerváltás. A választási győzelem után azt közölte, hogy megvizsgálják az ügyeket, aktákat, és október 22-én fogják nyilvánosságra hozni mindazt, amit lehet.

Magyarország egyes titkosított nemzetközi szerződéseinek felülvizsgálatáról

Magyar Péter választási ígérete volt az is, hogy véget vet a „simliskedések és titkosítások” korszakának, és megvizsgálják, milyen nemzetközi szerződésekben milyen kötelezettségeket vállalt az Orbán-kormány – a paksi beruházástól a kínai hitelig és így tovább, majd amit lehet, nyilvánosságra hoznak mindebből.

Egyes, nem nyilvános titkosított kormányhatározatok felülvizsgálatáról

Ugyanez vonatkozik a rengeteg titkos kormányhatározatra is: Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza-kormány megvizsgálja, „mit akartak eltitkolni”, és amit lehet, nyilvánosságra hoz.

Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról

És ugyanez vonatkozik a kiemelt beruházásokra is.

Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozásáról

Az Európai Bizottság egyik feltétele volt az uniós pénzek kapcsán, hogy Magyarország számoljon le a korrupcióval az EU-pénzek felhasználása körül. Ennek az egyik eszköze az Európai Ügyészség – Magyar Péter azt ígérte, mi is belépünk a szervezetbe, amely egyébként érdemi munkát végez a helyi hatóságokkal együttműködve, a vezetője az a román Laura Codruţa Kövesi, aki korábban Romániában még főügyészként 9 minisztert is rács mögé küldött korrupció miatt. Vita van akörül, hogy a helyi hatóságok „fölé” van-e rendelve az Európai Ügyészség, és mekkora beavatkozás ez az egyes országok szuverenitásába.

Kormányülések összefoglalói: Magyarország Kormányának 2010. május 29. és 2026. május 12. napja között megtartott kormányüléseiről készült összefoglalók felülvizsgálatáról és azok nyilvánosságra hozataláról

Az Orbán-kormány megszüntette azt a rendszerváltás óta meglévő gyakorlatot, hogy jegyzőkönyv készül a kormányüléseken. Helyette utólagos összefoglalók készültek, ezeket most átvizsgálják, és aminél nincs nemzetbiztonsági vagy egyéb ellenérv, a tervek szerint nyilvánosságra hozzák.

Klímák a kórházakban: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által koordinált átfogó kórházi hűtési program felülvizsgálatáról

Tavaly sok kórházban botrány volt, hogy nem működnek a klímák a nagy hőség idején, ennek most megpróbálnak elébe menni, mint arról Magyar Péter a szerdai kormányülés sajtótájékoztatóján is beszélt. Mint mondta, nagyon kevés rá már az idő, de megpróbálják megelőzni, hogy idén is hasonló helyzet legyen.

A közszolgálati médiaszolgáltatás és annak finanszírozásának felülvizsgálatáról

Magyar Péter többször elmondta: fel fogják függeszteni „a propagandamédiává silányult” közmédia hírszolgáltatását a választások után. Szerdán kissé óvatosabban fogalmazott, mint mondta, „a közmédia vezetői egymásnak írogatják alá a felmondásokat. Vizsgáljuk, mi történik, és azonnali tárgyalásokat kezdeményezünk a vezetők paritásos, tárgyalásos kiválasztására, ami lehet több hét vagy hónap, és ha nem lehet, akkor van többféle módszer, jogalkotási módszer is, ha kell, hogy leállítsuk a propagandát a közmédiában”.

A vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről

A Tisza korábban többször is megígérte, hogy a gazdagok számára vagyonadót vezet be, az utolsó hírek szerint 1 milliárd forintos vagyon fölött. Ennek a részleteiről kezdődik most egyeztetés.

Költési tilalom, vétó Kármán Andrásnak: Egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról

Magyar Péter már beszélt róla, hogy tragikus a költségvetés helyzete, ezért a pénzügyminiszternek különleges jogköröket ad egy időre. Most a rendeletben megjelent: „A kormány a központi költségvetésről szóló törvényben elfogadottnál lényegesen magasabb időarányos hiány miatt 2026. május 14. napjától a következőket rendeli el”:

A kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek előirányzatai terhére a 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokra (ideértve a pályázati kiírást és a közbeszerzési eljárás megindítását is), valamint a 100 millió forintot meghaladó bármilyen eszköz beszerzésére kizárólag a pénzügyminiszter előzetes egyetértése esetén kerülhet sor.