Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
handcuffs fingerprints
Nyitókép: ATU Images/Getty Images

Ukrajnában előzetes letartóztatásba helyezték az elnöki hivatal volt vezetőjét

Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (VAKSZ) 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Kijevben Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina helyi hírügynökség.

A bíróság 140 millió hrivnya (mintegy 970 millió forint) óvadékot állapított meg.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő szerint Jermakot a bíróság épületének folyosóján őrizetbe vették.

Jermak letartóztatását követően kijelentette, hogy neki nincs ennyi pénze, de barátai segítenek majd neki az óvadék letétbe helyezésében.

A volt hivatalvezetőt hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki az ukrán Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) nyomozói. Azzal gyanúsították meg, hogy egy szervezett csoport tagja volt, amely kapcsolatba hozható 460 millió hrivnya (4,3 milliárd forint) tisztára mosásával egy Kijev melletti luxusingatlan-fejlesztési projekten keresztül.

Andrij Jermak alaptalannak nevezte az ellene felhozott pénzmosási gyanút. Kijelentette, hogy meggyanúsítása összefüggésben áll a bűnüldöző szervekre gyakorolt nyilvános nyomással. Közölte: „Az elmúlt hónapokban példátlan nyilvános nyomás nehezedett a bűnüldöző szervekre azzal a követeléssel, hogy velem szemben konkrét eljárási döntéseket hozzanak”.

Hozzátette, hogy az ellene indított eljárásnak „függetlennek kell lennie a politikai nyilatkozatoktól, médiakampányoktól vagy bármilyen más befolyásolási formától”.

Jermak tavaly november végén mondott le tisztségéről, amelyet 2020 februárja óta töltött be. Lemondása előtt házkutatást tartottak nála az energetikai szektorban feltárt nagy horderejű korrupciós ügyben, de akkor nem lett gyanúsított.

Távozását posztjáról azzal indokolta: nem akarja, hogy belső problémák eltereljék a figyelmet az Ukrajna ellen indított orosz agresszióról és az ország védelméről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal elfogadta lemondását.

Az ukrán törvények szerint az óvadék letétbe helyezése esetén a gyanúsítottra a következő kötelezettségek hárulnak: minden felszólításra meg kell jelennie a nyomozóknál, az ügyésznél és a bíróságnál, be kell jelentenie lakóhelye és munkahelye megváltozását, nem hagyhatja el Kijevet, külföldre utazáshoz szükséges okmányait, diplomataútlevelét a külügyminisztériumban kell letétbe helyeznie, tartózkodnia kell attól, hogy kapcsolatba lépjen az ügy további gyanúsítottjaival, továbbá elektronikus nyomkövető eszközt kell viselnie.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×