Időt kért a pénzügyminiszter a költségvetés helyzetének átlátására és a költségvetés újrapozicionálására. Ebben a helyzetben az elemzők helyzete sem könnyű.

„Amit azonban sejthetünk vagy tudhatunk, hogy az idei évi 5 százalékos hiánycél nem lesz tartható, a mi előrejelzéseink szerint 6,7-7 százalékos hiány várható. A költségvetési folyamatokat világosan tényleg csak az ősszel fogjuk majd átlátni” – húzta alá Trippon Mariann is, a CIB Bank vezető elemzője az InfoRádióban.

A kormány ígérete szerint addigra lesz is pótköltségvetés, ez adhat majd hiteles bázist a 2027-es számok tervezéséhez.

Mindeközben hitelminősítői felülvizsgálat is vár Magyarországra májusban, illetve az ősz folyamán is. Trippon Mariann szerint az S&P-nél eddig is rezgett a léc, egy fokozattal lejjebb már a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategória található, mégis türelmi időt adhat a piac a politikai fordulat okán. Utalnak is erre hitelminősítői jelzések, időt adhatnak arra, hogy az új kormány legalább egy középtávú, hiteles, reális makropályát felrajzoljon. Ezért, mint fogalmazott,

nem várható leminősítés őszig, de ez nem jelenti azt, hogy „megúsztunk mindent”.

November-decemberben újabb minősítési kör jön, addigra hiteles, transzparens költségvetési terv kell, hogy a minősítők is dönthessenek. Úgy látja, egy-másfél éven belül akár még a negatív kilátású besorolás is semlegesre változhat bizalomkeltő tervezés esetén.

A CIB Banknál az év egészére 1,8 százalékos GDP-bővülési ütemet várnak, ezt segítik is a jó első negyedéves számok, igaz, a KSH még nem adott ki részletes publikációt a január-márciusi adatokról. Mindenesetre Trippon Mariann sem számít drasztikus eltérésre már az idei év egészére nézve sem a mostani pályától. Továbbra is

a fogyasztás lesz a gazdaság motorja,

amit a stabil munkaerőpiac és az erőteljes bérkiáramlás, a reálbér-növekedés tesz lehetővé, és amit támogat a fogyasztói bizalom.

A beruházások esetében szerinte a több éves mélyrepülést követően már stabilizációra, de nem erőteljes növekedésre számítanak, a nettó export pedig az idei évben még lefelé húzhatja a növekedést, mivel az import stabil ütemben növekszik – még ha nem is túlságosan – a gyenge külső kereslet árnyékában.

Az inflációs pályát érintő várakozásokról Trippon Mariann elmondta, az év eleji meglehetősen alacsony számokat követően fokozatos gyorsulásra számítanak; a 2026 eleji, 2 százalék alatti inflációt egyébként is meghatározta az egy évvel ezelőtti magas bázis, ez tehát „technikai hatás”. Ahogy ez gyengül, eltűnik, emelkedő pályára áll a fogyasztói árindex.

Várakozásai szerint a mostani 2,1-től meg sem áll 4 százalékig, éves átlagban viszont még így is 3 százalék körüli, kissé fölötte lévő átlagos pénzromlási ütemre lehet számítani.

„Az idei évi előrejelzést bizonytalanná teszi az, hogy nem tudjuk, hogy az ársapkákkal, árrésstopokkal mi történik majd, milyen ütemezéssel vezetik ki őket, ha kivezetik. Nem tudjuk, hogy a következő időszakban az elhalasztott jövedékiadó-emelés, az inflációkövető áremelések mikor gyűrűznek be a fogyasztói árindexbe, viszont ezeket az inflációemelő hatásokat várakozásunk szerint az erősebb forintárfolyam részben kompenzálni tudja” – vetette fel, hozzátéve, az energiaársokk inflációs hatását is részben ellensúlyozza az erős forint.

És ha már forinterősödés: a folyamat a választásokat követően szinte percekkel beindult, a lendület ki is tartott, időszakos csúcsok is megdőltek forint-euró viszonylatban, miközben a dollár gyengülő pályára került. A forint pályájáról Trippon Mariann elmondta: valójában az már másfél éve erősödőben van, azóta a feltörekvő univerzum egyik legjobban teljesítő fizetőeszköze volt, ami annak volt köszönhető, hogy itthon magas volt a kamatszint, tehát a kamatkülönbözetünk más devizákhoz képest egy meglehetős előnyt biztosított, illetve általánosságban véve sem volt rossz a feltörekvő piacok megítélése, részben a dollár gyengülése miatt.

„A tavalyi év utolsó részében pedig erre a pozitív általános hangulatra még rárakódott a választások előtti pozicionáltság, a piacok fokozatosan, ahogy közeledtünk a választás időpontjához, egyre erőteljesebben árazták azt, hogy kormányváltás lesz Magyarországon, ami egy gazdaságpolitikai fordulatot is magával hoz. A választások utáni heves erősödés pedig a választás tényleges eredményének volt köszönhető, a kétharmados többségnek, ami a piacok számára azt az üzenetet küldte, hogy nemcsak új kormány lesz, de az új kormány egy nagyon-nagyon erős felhatalmazással vághat bele a kormányzásba” – húzta alá a CIB Bank vezető elemzője.

Amikor a piacokig érő pozitív hírek teljes egészében beépültek már az árfolyamba, rövidtávon konszolidációs fázis következik, azonban jöhetnek még pozitív löketek – megoldódhat az iráni konfliktus például – így akár

a 350-es szint környékére is ereszkedhet az euróárfolyam,

ennél lejjebb viszont már aligha.

A cikk Sipos Ildikó interjúja alapján készült.