eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Boris Johnson most azonnal átírná a brexitegyezséget - és minden mást is

A britek nemcsak felmondanák a tavaly kötött uniós megállapodás egy részét, de megszegnék a nemzetközi törvényeket is, ami ráadásul nagy hatású precedenst is teremtene - mondta az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Boris Johnson brit miniszterelnök egy új törvénytervezetet nyújtott be a kormánynak szerdán, amivel gyakorlatilag felülírja azt a megállapodást, amelyet tavaly az Európai Unióval kötöttek.

Két nagyon fontos változás van benne. Az egyik az Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közti áruforgalomra vonatkozik. A be- és a kijövő áruk esetében a londoni parlament, illetve a miniszterek dönthetik el, hogy alkalmaznak-e vámokat, valamint azokat a cégeket, amelyek az északír területen tevékenykednek, állami segítségnyújtás címen London bírálná el az európai törvények helyett.

Ez két olyan kiemelt terület, amelyben tavaly nemzetközi megállapodás született, de bevallották: lehet, hogy megszegnék a nemzetközi törvényeket, ami

példa nélküli az Egyesült Királyság történetében.

Felmondhat ugyanis egy állam egy szerződést, de hogy egy belső törvény ellentétben legyen a nemzetközileg is vállalt kötelezettségekkel, az legalábbis - és főként az Egyesült Királyság esetében - nagyon furcsa lenne. Ráadásul olyan precedenst teremtene, ami érinthetné például akár Hongkong helyzetét, ahol jelenleg Kína hasonlóképpen jár el Hongonggal szemben a nemzetközi törvényekkel ellentétben.

Mit léphet az EU?

Most következik a brexittárgyalások nyolcadik fordulója, az Egyesült Királyság január végén már elhagyta az Európai Uniót és az úgynevezett átmeneti időszakban van. December végéig megállapodást kellene kötni a továbbiakról, de a tárgyalások nagyon rosszul állnak - emlékeztetett Gálik Zoltán. Felidézte: sokan azt mondják, a Johnson-kormány kicsit abba az irányba próbálta terelni az EU-t, hogy lássa: ha nem tudnak megállapodni, akár még erre is képes lenne, és a viselkedése tárgyalási taktika volt. Sokak szerint azonban ez egy rossz taktika.

A kérdés az, hogy mi a célja a brit kormánynak. Ha valóban nem törekszenek egy átfogó kereskedelmi megállapodásra, ahogy ezt az év folyamán jelezték, akkor már alig van idő a megállapodásra, és anélkül "eshetnek ki" az Európai Unióból.

Ez európai szempontból semmiképp sem jó, az Európai Parlament már azzal fenyegetőzött, hogy fel is kellene függeszteni a tárgyalásokat. Ha az október 15-i uniós csúcsig nem jön létre egy megállapodástervezet, akkor már nagyon kicsi az esély arra, hogy bármilyen szabályozás végigmenjen a ratifikációs folyamaton és januárban az Egyesült Királyság ne essen ki az uniós közös piacról.

Boris Johnsonnak erős kormányzati többsége van a parlamentben, de a koronavírus-válság és a brexit kezelése ügyében az elmúlt hónapokban érezhetően visszaesett a népszerűsége. Lehet, hogy a politikai renoméját is megpróbálja most visszaállítani, de látható,

a brexit egyelőre arról szól, hogy olyan váratlan és kiszámíthatatlan fordulatokkal próbálnak előremenni, amelyekről nem tudjuk, hogy vezet-e eredményre,

legalábbis az Európai Unió szempontjából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×