Infostart.hu
eur:
390.82
usd:
340.06
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök országa biztonsági tanácsának ülésén elnököl Minszkben 2020. augusztus 18-án. Fehéroroszországban tizedik napja tüntetnek, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással nyerte meg az augusztus 9-i elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Fehérorosz válság: az Európa Tanács követeli, hogy Lukasenka elnök üljön le tárgyalni

A teljes körű, mindenre kiterjedő párbeszédben látja a megoldást az EU-s szerv.

Fehéroroszországban haladéktalanul meg kell indítani egy nemzeti szintű párbeszédet, amely bevonja a civil társadalom egészét, mert csak így lehet békés úton kilábalni a jelenlegi válságból - szögezték le szerdán nyilvánosságra hozott közleményükben az Európa Tanács vezető tisztségviselői.

Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet főtitkára és Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke közös közleményükben azzal a felhívással fordultak a fehérorosz hatóságokhoz, hogy azonnal hatállyal kezdjenek átfogó, mindenkire kiterjedő párbeszédet.

"Ez a párbeszéd szavatolhatná a jelenlegi válság

békés megoldását,

és megnyithatná az utat a minden fehérorosz állampolgár javát szolgáló, elengedhetetlen reformok előtt" - olvasható a dokumentumban. Az európai tisztségviselők követelik minden letartóztatott tüntető azonnali szabadon bocsátását, mindenfajta bántalmazás beszüntetését, valamint egy gyors és átlátható vizsgálat megindítását a rendfenntartó erők által elkövetett brutális cselekmények feltárására.

Fehéroroszországban tüntetések zajlanak az elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és a nyugati országok sem ismerik el a voksoláson született eredményt. A hivatalban lévő elnök szerint a tüntetéseket országában külföldről irányítják, az ellenzék cáfolja ezt. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×