Nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában. "A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Fehéroroszországban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk" – mondta.

Peszkov konkrét példákat nem hozott fel a beavatkozásra, csak annyit mondott, hogy a fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között. A szóvivő szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy Oroszország a Fehéroroszországgal létrehozott Szövetségi Állam vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében segítséget nyújtson Minszknek.

Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a külső beavatkozás ellen emelte fel szavát az Angela Merkel német kancellárral és az Emmanuel Macron francia államfővel folytatott keddi telefonbeszélgetése során is. Normálisnak nevezte ugyanakkor, hogy az orosz vezető telefonon rendszeresen konzultál Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek át a fehérorosz határ közelébe, Peszkov annyit mondott, hogy "az orosz haditechnika az Oroszországi Föderáció területén található, ezért nincs mit kommentálni". A szóvivő egyúttal a Kreml aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fehérorosz erőszakszervezetek agresszív magatartást tanúsítottak az orosz sajtó munkatársaival szemben. Hangsúlyozta ugyanakkor a hivatalos akkreditáció beszerzésének fontosságát.

Szergej Lavrov külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatornának nyilatkozva rámutatott: a fehérorosz vezetés elismerte, hogy az elnökválasztás nem volt "ideális", és megpróbál párbeszédet kezdeni azokkal az emberekkel, akik jogaik megsértése ellen tüntetnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Fehéroroszországban kialakult belső nehézségeket külső erők beavatkozásra és a számukra kedvező szabályok bevezetésének kierőszakolására próbálják felhasználni.

"Az, amit most európai fővárosokból, mindenekelőtt a Baltikumból, Lengyelországból és az Európai Parlamentből hallunk, nem Aljakszandr Lukasenkáról, az emberi jogokról és a demokráciáról szól. Minden a geopolitikáról szól, azokról a szabályokról, amelyeket nyugati partnereink be akarnak vezetni a mindennapi életbe kontinensünkön és a világ más részein" – hangoztatta.

"Senki sem titkolja, hogy a posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó. Ennek a helyzetnek tanúi voltunk a Szovjetunió megszűnése után. Legutóbbi példája ennek nyilvánvalóan Ukrajna" – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország maga is képes megoldani a problémáit. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben és 2014-ben Ukrajna esetében "pusztító" erejűnek bizonyult az a logika, amely az Oroszország és az EU közötti választásra kényszerítette a helyieket. Utalt arra is, hogy 2014-ben az európai közvetítés kudarccal zárult.

Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, holott meghívást kapott, bírálatát viszont internetes forrásokra alapozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iroda általában nem kifogásolja, hogy a Baltikumban több százezer (orosz nemzetiségű) ember nem szavazhat, mert nem kapja meg az állampolgárságot.

Nehezményezte, hogy az EBESZ nem kíván világos és általános szabályokat elfogadni a választások megfigyeléséről. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szervezet funkcionáriusainak többsége NATO-tagországokból kerül ki.