"Továbbra is nyitva tartjuk az ajtót, és továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy amíg nem jelennek meg az ilyen (amerikai) fegyverek Európában, addig mi semmi ilyet nem teszünk" - hangoztatta Sojgu, hozzátéve, hogy ugyanez az orosz hozzáállás érvényes az ázsiai és csendes-óceáni térségre is.
Emlékeztetett rá, hogy Moszkva több alkalommal is tárgyalásokat javasolt Washingtonnak az INF-szerződés megőrzése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben, hogy Washington hivatalosan a szerződés felmondása mellett döntött.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.
Azzal kapcsolatban, hogy pénteken két, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas, szuperszonikus Tu-160-as stratégiai rakétahordozó repülőgép repült át a csukcsföldi Anadir repülőterére, az amerikai tengeri határ közelébe Sojgu a vasárnapi interjújában azt hangsúlyozta, hogy Oroszország helyreállította hadászati légierejének képességeit.
"Hadászati és nagy hatótávolságú légierőnk ott repül, ahol annak idején repülni szokott" - hangoztatta.
Mint mondta, Moszkva ezekkel a tervszerűen végrehajtott repülésekkel nem az Egyesült Államokat vagy más országokat akarja bosszantani. Hozzátette, hogy a hadászati légierő "nagyon aktív", a Tu-160-asok az elmúlt két hét során kétszer repültek, a Tu-95-ösök pedig nemcsak Amerika környékén, hanem a Norvég- és a Barents-tenger, valamint semleges vizek felett is jártak.
