Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart az európai parlamenti pártcsalád alelnökeit megválasztó brüsszeli ülést követően 2019. június 5-én.
Nyitókép: Stephanie Lecocq

Rombolást lát Weber, de nem adja fel

Manfred Weber továbbra is fenntartja, hogy az európai parlamenti (EP-) választás eredménye alapján neki mint az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének kell megkapnia az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségét, a politikus erről egy vendégkommentárban írt a Die Welt című konzervatív német lapban.

Manfred Weber írásában az EP képviselőihez fordult, ösztönözve őket arra, hogy álljanak ki az úgynevezett csúcsjelölti elv mellett, amely szerint a parlamentben annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztani EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.

Kiemelte, hogy

az EP-választás óta a "romboló", valaminek a megakadályozására törekvő erők érvényesülnek, és nyoma sincs a "konstruktív megközelítéseknek és javaslatoknak",

amelyek elfogadhatóak lehetnének az EP-nek.

Az uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyes tagjai "egyszerűen le akarják söpörni az asztalról" a csúcsjelölti elvet, aminek következtében "lényegtelenné válna a választási eredmény, és egyszer csak semmi szerepe nem lenne annak, hogy masszívan emelkedett a választási részvételi arány".

Ezzel a háttérbe szorulna az átláthatóság és a demokrácia, és ismét a "hátsó szobákban", a nyilvánosság elől elzárkózva hozott döntések határoznák meg az EU folyamatait, ami csalódottságot okozna a választók körében, súlyos károkat okozna az "európai demokráciának" és az egész EU-nak. Mindez a radikálisok malmára hajtaná a vizet, és így "győztessé válnának az EP-választás vesztesei" - fejtette ki Manfred Weber.

Mint írta,

a májusban tartott EP-választás eredményének három üzenete van,

először is az, hogy az EPP alkotja "messze a legerősebb frakciót", és a tagállamok több mint felében az első számú erő, ez pedig "feladat és legitimáció pártcsaládomnak és nekem mint jelöltnek az EB-elnökségre".

A második üzenet az, hogy az európaiak nagy többsége elutasítja a jobboldali és baloldali radikálisokat, a harmadik pedig az, hogy a választók körében erőteljes a vágyakozás egy jobb, polgárközelibb és hatékonyabb EU felé mutató változásra - írta Manfred Weber.

Kifejtette, hogy a csúcsjelölti elv ugyan "biztosan nem tökéletes, de messze az eddigi legjobb ötlet az EU demokratizálására", Európának pedig csak akkor lehet "jó jövője", ha sikerül demokratikusabbá tenni. A folyamat kudarca komoly fenyegetést jelenthet az egész EU-ra, hiszen az emberek bele akarnak szólni az ügyekbe, és részt akarnak venni alakításukban, és "nem fogadják már el, ha a nyilvánosságon kívül és a részvételük nélkül hoznak meg döntéseket - húzta alá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×