Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart az európai parlamenti pártcsalád alelnökeit megválasztó brüsszeli ülést követően 2019. június 5-én.
Nyitókép: Stephanie Lecocq

Rombolást lát Weber, de nem adja fel

Manfred Weber továbbra is fenntartja, hogy az európai parlamenti (EP-) választás eredménye alapján neki mint az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének kell megkapnia az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségét, a politikus erről egy vendégkommentárban írt a Die Welt című konzervatív német lapban.

Manfred Weber írásában az EP képviselőihez fordult, ösztönözve őket arra, hogy álljanak ki az úgynevezett csúcsjelölti elv mellett, amely szerint a parlamentben annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztani EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.

Kiemelte, hogy

az EP-választás óta a "romboló", valaminek a megakadályozására törekvő erők érvényesülnek, és nyoma sincs a "konstruktív megközelítéseknek és javaslatoknak",

amelyek elfogadhatóak lehetnének az EP-nek.

Az uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyes tagjai "egyszerűen le akarják söpörni az asztalról" a csúcsjelölti elvet, aminek következtében "lényegtelenné válna a választási eredmény, és egyszer csak semmi szerepe nem lenne annak, hogy masszívan emelkedett a választási részvételi arány".

Ezzel a háttérbe szorulna az átláthatóság és a demokrácia, és ismét a "hátsó szobákban", a nyilvánosság elől elzárkózva hozott döntések határoznák meg az EU folyamatait, ami csalódottságot okozna a választók körében, súlyos károkat okozna az "európai demokráciának" és az egész EU-nak. Mindez a radikálisok malmára hajtaná a vizet, és így "győztessé válnának az EP-választás vesztesei" - fejtette ki Manfred Weber.

Mint írta,

a májusban tartott EP-választás eredményének három üzenete van,

először is az, hogy az EPP alkotja "messze a legerősebb frakciót", és a tagállamok több mint felében az első számú erő, ez pedig "feladat és legitimáció pártcsaládomnak és nekem mint jelöltnek az EB-elnökségre".

A második üzenet az, hogy az európaiak nagy többsége elutasítja a jobboldali és baloldali radikálisokat, a harmadik pedig az, hogy a választók körében erőteljes a vágyakozás egy jobb, polgárközelibb és hatékonyabb EU felé mutató változásra - írta Manfred Weber.

Kifejtette, hogy a csúcsjelölti elv ugyan "biztosan nem tökéletes, de messze az eddigi legjobb ötlet az EU demokratizálására", Európának pedig csak akkor lehet "jó jövője", ha sikerül demokratikusabbá tenni. A folyamat kudarca komoly fenyegetést jelenthet az egész EU-ra, hiszen az emberek bele akarnak szólni az ügyekbe, és részt akarnak venni alakításukban, és "nem fogadják már el, ha a nyilvánosságon kívül és a részvételük nélkül hoznak meg döntéseket - húzta alá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×