Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Ellenzéki tüntetők és a kormányzathoz hű nemzeti gárda caracasi ősszecsapása 2019. április 30-án. A magát ideiglenes államfőnek nyilvánító Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetője felszólította a hadsereget, hogy lázadjon fel Nicolás Maduro elnök ellen és távolítsa őt el a hatalomból.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Maduro visszaverte a puccskísérletet, Moszkva is közbelépett

Nicolas Maduro venezuelai elnök szerint államcsínyt hiúsítottak meg az országban. Az Egyesült Államok szerint Moszkva bírta maradásra az elnököt. A tüntetésekben több tucatnyian megsérültek.

Államcsínykísérletet hiúsítottak meg Caracasban - jelentette be esti televíziós üzenetében Nicolás Maduro venezuelai elnök, azt állítva, hogy az újabb hatalomváltási kísérletet Leopoldo López, a jobboldali Népakarat párt háziőrizetből megszökött vezetője irányította.

A Telesur tv-csatorna adásában, oldalán Vladimir Padrino védelmi miniszterrel megjelenő elnök közölte azt is, hogy visszahelyezte a venezuelai hírszerzés (Sebin) élére Gustavo González Lópezt.

Hozzátette, hogy

az ügyészség megkezdte a nyomozást az államcsínykísérlet ügyében.

Az önmagát Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó ellenzéki vezető, Juan Guaidó kedden egy videofelvétel tett közzé, amelyen egyenruhások társaságában bejelentette: a katonák átálltak hozzá, hogy "véget vessenek Maduro hatalombitorlásának". Guaidó, akinek oldalán Leopoldo López is feltűnt, felszólította az embereket, hogy vonuljanak utcára Maduro távozását követelve. Percekkel később Caracasban és más városokban ezrek vonultak az utcákra.

Diosdado Cabello, a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt alelnöke válaszul felszólította a kormány támogatóit, hogy vonuljanak az elnöki palotához, és védjék meg Madurót. Jorge Arreaza külügyminiszter tagadta, hogy katonai puccs lenne folyamatban, és azzal vádolta Guaidót, hogy Washington utasítására cselekszik. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Washingtonban közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja Guaidó felhívását a katonai felkelésre. Az orosz külügyminisztérium ezzel szemben a zavargások és az erőszak elkerülésére szólította fel a venezuelai radikális ellenzéket.

A tüntetők katonákkal vívott keddi összecsapásaiban kórházi források szerint legkevesebb 69 ember sebesült meg.

Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter az este azt közölte, hogy a biztonsági erőknek sikerült meghiúsítaniuk a puccskísérletet. A hírszerzés munkájának eredményeként, mint mondta, a hadsereg alakulatainak sikerült bejutniuk a caracasi Altamira sugárútra, ahol a lázadó katonák el akarták foglalni a La Carlotta támaszpontot.

A hadsereg caracasi zászlóaljának tisztjeivel oldalán nyilatkozó miniszter jelentéktelennek nevezte a puccskísérletet, és azt állította, hogy a helyszínre eljutott lázadó katonák 80 százalékát becsapták, megtévesztették, és legtöbbjük azóta visszatért alakulatához.

"Mondják el Venezuela népének és az egész világnak, hogy kudarcot vallott ez a béke aláásására és a polgárok nyugalmának megzavarására irányult erőszakos akció" - mondta Padrino. A miniszter kijelentette, hogy

a puccskísérletet Washingtonból irányították "azzal a szándékkal, hogy vért ontsanak Caracas utcáin".

Venezuela ENSZ-nagykövete, Samuel Acosta New York-i sajtótájékoztatóján szintén azt hangoztatta: kudarcot vallott külföldi hatalmaknak az a kísérlete, hogy polgárháborút robbantsanak ki Venezuelában, utat nyitva egy külföldi katonai beavatkozás előtt, és bábkormányt erőltessenek az országra.

Moszkva döntött?

Nicolás Maduro venezuelai elnök kedden készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában. Az amerikai diplomácia irányítója szerint a repülőtér egyik kifutóján már indulásra készen állt a gép, hogy Madurót Kubába vigye. "Információink szerint az oroszok kérték arra, hogy maradjon az országban" - fogalmazott Pompeo.

A miniszter hangsúlyozta:

Venezuelában a helyzet nagyon képlékeny.

Percekkel Pompeo interjúja előtt Donald Trump amerikai elnök Twitteren felszólította Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával. Ellenkező esetben - írta Trump - az amerikai kormány "totális embargót" vezet be a szigetország ellen.

Nyilatkozott az amerikai sajtónak Elliott Abrams, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottja is. Abrams részletek közlése nélkül azt mondta: korábban "érdekes tárgyalásokat" folytatott mind az ellenzék vezetőivel, mind a Bolton-bejegyzés három címzettjével. Mint fogalmazott: a Maduro-rendszer tisztségviselőivel "a demokrácia helyreállításának módjairól" folyt az eszmecsere, csakhogy a Madurót támogatók később nem tartották be ígéreteiket. A különmegbízott szerint Moszkva kontraproduktív, azaz a szándékával ellentétes hatású szerepet játszik Venezuelában.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Juan Guaidó képviselője, Carlos Vecchio is, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy "maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében", a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. "Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból" - fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×