Csaknem 40 kormánypárti törvényhozó foglalta el parlamenti helyét kedden a körülbelül 50 közül, 2017 óta először.

Maduro 2017-ben illegitimnek nyilvánította a 167 fős nemzetgyűlést azt követően, hogy az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság jogellenesnek minősítette a parlamentet amiatt, hogy képviselői között állítólag olyanok is akadtak, akiket szavazatvásárlással vádoltak meg. A törvényhozók tagadták ezeket a vádakat. A bíróság később azzal vádolta meg a nemzetgyűlést, hogy a venezuelai alkotmányt megsértő jogszabályokat fogadott el.

Maduro kormányzata ekkor létrehozott egy párhuzamos, kormánypárti törvényhozást, hogy felülírja az ellenzéki vezetésű parlament rendelkezéseit.

A venezuelai elnök kitartott amellett, hogy a nemzetgyűlés továbbra is illegitim, de a kormánypárti törvényhozók visszaülnek a parlamentbe egy olyan megállapodás részeként, amelyet ellenzéki képviselők egy kis csoportjával kötöttek a párbeszéd előmozdítása érdekében. Az egyezményt azonban a parlamentet ellenőrző fő ellenzéki pártok nem támogatták.

A Venezuelát sújtó belpolitikai válság az idén tovább mélyült, miután a nemzetgyűlést vezető Juan Guaidó az alkotmányra hivatkozva Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát egy Maduro elleni tüntetésen.