Nagyjából nyolchónapos késéssel reagált Angela Merkel német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap közölt interjúval a francia elnöknek, Emmanuel Macronnak a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszédére – fogalmazott Feledy Botond külpolitikai elemző.

„Ebben a beszédben Macron nagyjából nyolc olyan prioritást nevezett meg, amiről azóta is folyik a vita, és ezeknek a nagy részére tulajdonképpen válaszolt Merkel. Azt lehet mondani, hogy sokkal inkább egy párbeszéd zajlik a két vezető között” - fejtette ki.

Angela Merkel úgy látta, hogy átalakításra szorul az Európai Unió döntéshozatali szerkezete. A kancellár a közös uniós külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára uniós biztonsági tanács felállítását, az Európai Bizottság létszámának csökkentését, az európai parlamenti választásokra pedig transznacionális választási listák bevezetését szorgalmazta.

Feledy Botond úgy látta, hogy a német kancellár és a francia elnök között a legélesebb kérdés továbbra is az eurózóna struktúrája és a költés szerkezete.

„Az, hogy

hogyan lehet transzferuniót csinálni párizsi szempontból és hogyan lehet korrekt költségvetéseket előkészíteni német szempontból”

- tette hozzá.

A menekültpolitikáról szólva Angela Merkel nem látta biztosnak, hogy a tagországok vezetőinek sikerül megállapodniuk az Európai Unió új menekültpolitikájáról a június végén esedékes következő uniós csúcstalálkozóig. Mint mondta: az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy. A kancellár által felvázolt – részint egy közös európai menekültügyi hatóság felállításával együtt járó - új rendszerhez, úgy látta, "több szolidaritás" szükséges, minden tagállamnak hozzá kell járulnia a működtetéséhez.

Matteo Salvini, nemrég hivatalba lépett olasz belügyminiszter nem sokkal később kijelentette, hogy "Merkelnek a szavakról át kell térnie a tettekre". Az olasz politikus újra akarja tárgyalni az európai migrációs dossziét, mivel – mint mondta – eddig Németország és Franciaország megakadályozta, hogy Olaszország saját nemzeti érdekeit védje. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy ma, az EU belügyminiszteri csúcstalálkozóján Olaszország nemet mond a menedékkérelmeket szabályozó dublini egyezmény reformjára és az EU tervezte új menedékpolitikára.