A román végrehajtó hatalom kétfejű: az erős legitimitással rendelkező elnök és a kormány együtt képezi a hatalmi ágat – emelte ki Pászkán Zsolt. Az elnöki tisztséghez azonban nem tartozik kellően erős hatáskör – tette hozzá.
„A Szociáldemokrata Párt minden jel szerint már elindította a 2019. decemberi elnökválasztással kapcsolatos kampányát, kettős céllal”
– jelentette ki az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója. Egyrészt igyekszik minél kisebb mozgásteret engedni az elnöknek: a jeruzsálemi nagykövetség ügyében sem konzultáltak Klaus Johannis-szal, pedig kellett volna – hívta fel a figyelmet Pászkán Zsolt. „A Szociáldemokrata Párt tervének B része az, hogy amennyiben mégsem nyernének másfél év múlva az elnökválasztáson, addigra egy olyan elnöki intézmény maradjon csak meg, amelynek a hatásköre oly' mértékben kiüresedik, hogy ne tudja érdemileg akadályát képezni egy – reményeik szerint – szociáldemokrata kormánynak” – tette hozzá.
Az, hogy a román elnök lemondásra szólította fel Viorica Dancilát, csupán politikai nyilatkozat, a kormányfő megbuktatására ugyanis csupán a parlamentnek van hatásköre – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. „Az elnök még azokkal a korlátozott késleltető eszközökkel sem élt ugyanennek a miniszterelnöknek a kinevezésekor, amikkel élhetett volna” – tette hozzá. Klaus Johannis ezen húzását szintén kampányfogásnak tartja a szakértő.
A székelyföldi autonómiatörekvésről
Az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy a román szenátus kisebbségügyi bizottsága elvetette a székelyföldi autonómiáról szóló törvényjavaslatot. Pászkán Zsolt szerint a törekvést folytatni kell, és a közeljövőben újabb autonómia-javaslatok várhatóak, akár román állampolgároktól.
„A központi hatalom, félrevezetően, etnikai típusú autonómiára hivatkozással akadályozza meg az amúgy románok részéről is megnyilvánuló autonómiaigényt”
– fogalmazott. Szerinte ugyanis a székelyföldiek nem etnikai, hanem területi alapon követelnek nagyobb mozgásszabadságot és függetlenséget Bukaresttel szemben.
Bár úgy gondolja, a plénum a jövőben sem fogja megszavazni az autonómiát lehetővé tevő javaslatokat, a magyar közösség vezetőinek mégsem kell meghátrálniuk, és érdemes továbbra is jelezniük, hogy napirenden van a téma. „Nem biztos, hogy középtávon nem lesz hangosabb, és a következő ilyenfajta határozatot nem egy román képviselő fogja benyújtani” – tette hozzá Pászkán Zsolt.