Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
317
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Résztvevők a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésén Sepsiszentgyörgyön, a Turul téren 2018. március 10-én.
Nyitókép: Kátai Edit

Új székelyföldi autonómia-javaslatok várhatók

Egyre nagyobb a feszültség a román elnök és a miniszterelnök között. Legutóbb Viorica Dancila kormányfő előzetes egyeztetés nélkül Izraelbe látogatott, majd kilátásba helyezte, hogy a nagykövetséget Jeruzsálembe helyezik át. Klaus Johannis elnök ezután lemondásra szólította fel a miniszerelnököt. Pászkán Zsolt, az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója szerint ez már a jövő évi román választási kampány része.

A román végrehajtó hatalom kétfejű: az erős legitimitással rendelkező elnök és a kormány együtt képezi a hatalmi ágat – emelte ki Pászkán Zsolt. Az elnöki tisztséghez azonban nem tartozik kellően erős hatáskör – tette hozzá.

„A Szociáldemokrata Párt minden jel szerint már elindította a 2019. decemberi elnökválasztással kapcsolatos kampányát, kettős céllal”

– jelentette ki az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója. Egyrészt igyekszik minél kisebb mozgásteret engedni az elnöknek: a jeruzsálemi nagykövetség ügyében sem konzultáltak Klaus Johannis-szal, pedig kellett volna – hívta fel a figyelmet Pászkán Zsolt. „A Szociáldemokrata Párt tervének B része az, hogy amennyiben mégsem nyernének másfél év múlva az elnökválasztáson, addigra egy olyan elnöki intézmény maradjon csak meg, amelynek a hatásköre oly' mértékben kiüresedik, hogy ne tudja érdemileg akadályát képezni egy – reményeik szerint – szociáldemokrata kormánynak” – tette hozzá.

Az, hogy a román elnök lemondásra szólította fel Viorica Dancilát, csupán politikai nyilatkozat, a kormányfő megbuktatására ugyanis csupán a parlamentnek van hatásköre – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. „Az elnök még azokkal a korlátozott késleltető eszközökkel sem élt ugyanennek a miniszterelnöknek a kinevezésekor, amikkel élhetett volna” – tette hozzá. Klaus Johannis ezen húzását szintén kampányfogásnak tartja a szakértő.

A székelyföldi autonómiatörekvésről

Az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy a román szenátus kisebbségügyi bizottsága elvetette a székelyföldi autonómiáról szóló törvényjavaslatot. Pászkán Zsolt szerint a törekvést folytatni kell, és a közeljövőben újabb autonómia-javaslatok várhatóak, akár román állampolgároktól.

„A központi hatalom, félrevezetően, etnikai típusú autonómiára hivatkozással akadályozza meg az amúgy románok részéről is megnyilvánuló autonómiaigényt”

– fogalmazott. Szerinte ugyanis a székelyföldiek nem etnikai, hanem területi alapon követelnek nagyobb mozgásszabadságot és függetlenséget Bukaresttel szemben.

Bár úgy gondolja, a plénum a jövőben sem fogja megszavazni az autonómiát lehetővé tevő javaslatokat, a magyar közösség vezetőinek mégsem kell meghátrálniuk, és érdemes továbbra is jelezniük, hogy napirenden van a téma. „Nem biztos, hogy középtávon nem lesz hangosabb, és a következő ilyenfajta határozatot nem egy román képviselő fogja benyújtani” – tette hozzá Pászkán Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×