eur:
411.26
usd:
395.08
bux:
0
2024. december 27. péntek János

Hihetetlen, mit találtak száz év után

Megtaláltak egy száz éve eltűnt német tengeralattjárót a belga partoknál, egy forgalmas hajózási útvonalon.

Belga búvárrégészek még júniusban bukkantak a nyugat-flandriai Brugge városhoz közeli partnál a 30 méter mélyen fekvő, a homokos tengerfenékbe belesüppedt hajóroncsra, de a felfedezést csak szeptemberben jelentették be. Kedden közölték, hogy egy réztáblán megtalálták a hajó nevét is, eszerint az UB-29 tengeralattjáróról van szó, amely

1916. november 27-én tűnt el a legénység 22 tagjával a fedélzetén.

Németország belgiumi nagykövete, Rüdiger Lüdeking szerint nagyon ritka leletről van szó, főleg a parthoz ilyen közel. A Tomas Termote vezette búvárrégészcsoport hat merülést végzett a roncsnál, amelyről méretei alapján - 36 méter hosszú és négy méter széles - hamar megállapították, hogy egy UB II-osztályú tengeralattjáró, olyan, mint amilyeneket főleg a partok közelében használtak.

A nagykövet szerint Németország nem akarja, hogy a roncsot kiemeljék, azt meg kell hagyni az odaveszett tengerészek sírjának. Hogy a holtak nyugalmat senki se zavarhassa meg, védőzónát alakítanak ki a roncs körül.

A tengeralattjáró sikeres azonosítása után tisztázni akarják a szerencsétlenül járt matrózok kilétét is, hogy értesíthessék a leszármazottaikat.

Ostende belga fürdőváros környékén heves harcok dúltak az első világháborúban. A német császári hadiflotta Flandriából támadta az ellenséget, főleg a brit hajókat, miközben az ellenség védekezésül a belga partok elé telepített aknákat. Carl Decaluwé nyugat-flandriai kormányzó szerint ezeknek az akár 1000 kilónyi robbanóanyagot is tartalmazó bombáknak az egyike válhatott az UB-29 végzetévé.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×