Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
V4: kiderült, kik akarják legkevésbé az uniós tagságot

V4: kiderült, kik akarják legkevésbé az uniós tagságot

A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - lakossága közül a lengyelek és a magyarok támogatják leginkább országuk európai uniós tagságát,, a legkevésbé pedig a csehek - derült ki abból az összehasonlító felmérésből, amelynek adatait hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.

Lengyelország tagságát az Európai Unióban a felmérés szerint a megkérdezettek 88 százaléka támogatja, míg Csehországban ez az arány 56 százalék.

Magyarországon az uniós tagság támogatottsága 82 százalékos,

Szlovákiában pedig 74 százalékos - közölte a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet, amely a csehországi felmérést készítette. Prágai közlés szerint a másik három országban a CVVM partnerei készítették a felmérést. A júniusban és júliusban készített felmérésben országonként mintegy ezer 18 éven felüli lakos vett részt.

Arra a kérdésre, milyen erősnek tartják országuk befolyását az unióban zajló tárgyalások kimenetelére, illetve az európai uniós döntéshozatalra, a csehek, a lengyelek, a magyarok és a szlovákok megközelítőleg egyformán válaszoltak. Országuk befolyását az EU döntéseire a lengyelek és a szlovákok 25 százaléka, a magyarok 22 százaléka és a csehek 15 százaléka tartotta mindössze kielégítőnek.

Uniós vagy nemzeti érdek?

A felmérésből kitűnt, hogy a lengyelek és a magyarok egyaránt 33 százaléka támogatja az unió hatékonyságának növelését a nemzeti hatáskörök rovására, míg a lengyelek esetében 43 százalék, a magyarok esetében pedig pedig 55 százalék a nemzeti hatáskörök megerősítését tartotta fontosabbnak. 

Szlovákoknál az uniós hatásköröket a megkérdezettek 22 százaléka, a cseheknél pedig 16 százaléka részesítené előnyben a nemzeti hatáskörökkel szemben. A szlovákok 67 százaléka és a csehek 66 százaléka ugyanakkor a nemzeti szuverenitás megerősítése mellett foglalt állást - derül ki a Prágában közzétett adatokból.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×