Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
V4: kiderült, kik akarják legkevésbé az uniós tagságot

V4: kiderült, kik akarják legkevésbé az uniós tagságot

A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - lakossága közül a lengyelek és a magyarok támogatják leginkább országuk európai uniós tagságát,, a legkevésbé pedig a csehek - derült ki abból az összehasonlító felmérésből, amelynek adatait hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.

Lengyelország tagságát az Európai Unióban a felmérés szerint a megkérdezettek 88 százaléka támogatja, míg Csehországban ez az arány 56 százalék.

Magyarországon az uniós tagság támogatottsága 82 százalékos,

Szlovákiában pedig 74 százalékos - közölte a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet, amely a csehországi felmérést készítette. Prágai közlés szerint a másik három országban a CVVM partnerei készítették a felmérést. A júniusban és júliusban készített felmérésben országonként mintegy ezer 18 éven felüli lakos vett részt.

Arra a kérdésre, milyen erősnek tartják országuk befolyását az unióban zajló tárgyalások kimenetelére, illetve az európai uniós döntéshozatalra, a csehek, a lengyelek, a magyarok és a szlovákok megközelítőleg egyformán válaszoltak. Országuk befolyását az EU döntéseire a lengyelek és a szlovákok 25 százaléka, a magyarok 22 százaléka és a csehek 15 százaléka tartotta mindössze kielégítőnek.

Uniós vagy nemzeti érdek?

A felmérésből kitűnt, hogy a lengyelek és a magyarok egyaránt 33 százaléka támogatja az unió hatékonyságának növelését a nemzeti hatáskörök rovására, míg a lengyelek esetében 43 százalék, a magyarok esetében pedig pedig 55 százalék a nemzeti hatáskörök megerősítését tartotta fontosabbnak. 

Szlovákoknál az uniós hatásköröket a megkérdezettek 22 százaléka, a cseheknél pedig 16 százaléka részesítené előnyben a nemzeti hatáskörökkel szemben. A szlovákok 67 százaléka és a csehek 66 százaléka ugyanakkor a nemzeti szuverenitás megerősítése mellett foglalt állást - derül ki a Prágában közzétett adatokból.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×