Nemcsak Magyarországon kíséri élénk figyelem az európai biztosok jelölését. Bár a hivatalban lévő bizottság mandátuma október 31-én lejár, egyelőre nem tűnik úgy, hogy akárcsak a kulisszák mögött is lázas munka folyna a testület összeállítása kapcsán.

Eddig tíz ország jelentette be, hogy kit delegál az új bizottságba, amelynek elnökévé már szeptemberben megválasztotta az Európai Parlament José Manuel Barrosót.

A tízből hét ország a jelenlegi biztosát küldené újra Brüsszelbe. Bulgária viszont Rumiana Jeleva külügyminisztert, Lengyelország Janusz Levandowski EP-képviselőt, Románia pedig Dacian Ciolos volt agrárminisztert jelöli.

Vannak országok - például Ciprus, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia -, ahol feltehetőleg a mostani biztost delegálják újra, de például Ausztriában, Csehországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Németországban és Svédországban még sejteni sem nagyon lehet, hogy ki lesz a befutó.

Lényegében ebbe a sorba tartozik Magyarország is, ahol szintén nem született még döntés, igaz, az InfoRádió elsőként számolt be arról, hogy Andor László, az EBRD magyarországi igazgatója a legesélyesebb a posztra.

A jelölések ebben a helyzetben önmagukban nem sokat jelentenek, a svéd soros elnökség ugyanis kivár, és addig nem kezdi meg az egyeztetéseket az új bizottságról, amíg pont nem került a lisszaboni szerződés ügyére. A dokumentumot ugyan az írek is elfogadták, de ahhoz, hogy hatályba lépjen, még Lengyelországnak és Csehországnak is ratifikálnia kell azt.

Varsó már bejelentette, hogy az államfő szombaton aláírja a beiktató törvényt, a cseh elnök viszont - kormánya tiltakozása ellenére - addig nem látja el kézjegyével a jogszabályt, amíg Prága különleges feltételeit nem teljesítik.

A lisszaboni szerződés sorsa azért fontos a bizottság szempontjából, mert ha nem lép életbe az új dokumentum, akkor a nizzai szerződés szerint folyik tovább a jogalkotás, ez esetben viszont csökkenteni kell a biztosok számát, tehát valamelyik ország elvesztheti a pozícióját a bizottságban.

A legtöbben most úgy számolnak - bár ez a legoptimistább forgatókönyv -, hogy a hónap végi állam- és kormányfői csúcsra összeáll a névsor, így decemberben már megkezdheti a munkát az új bizottság. De sokan már azt mondják, hogy csak januárban lesz meg az új testület. Addig a mostani bizottság ügyvezetőként hivatalban maradhat.