Miközben az ukránok szabadulni próbálnak nemzeti valutájuktól, a hrivnyától, az ország vezetői bizakodnak, hogy az IMF-hitellel sikerül megerősíteni az ország gazdaságát. Ukrajna 16,5 milliárd dollárt kap a Valutalap igazgatótanácsának döntése nyomán.
Ukrajna a legfőbb exportcikkeinek számító acél, búza, vegyipari termékek és gépek áresése és a külföldi eladósodottság megugrása miatt roggyant meg. Az ország cégei közel 40 százaléknyi bevételtől estek el. Egyes becslések szerint közben az államadósság a GDP 54 százalékáról 78 százalékra ugrott.
Mindezek ellenére Julija Timosenko miniszterelnök bizakodó, és azt mondta: az IMF segítségével "teljesen stabilizálni lehet az ország pénzügyi helyzetét". Bár a Valutaalap szerint jövőre tíz év után először zsugorodni fog az ukrán gazdaság, mégpedig 3 százalékkal, Timosenko szerint a költségvetés szigorúbb ellenőrzése, ha alacsonyabb ütemben is, de lehetővé teszi a növekedést. Csak összehasonlításképpen: az idén még 6 százalékos volt Ukrajna gazdasági növekedése.
Viktor Juscsenko elnök - Timosenko egykori szövetségese, mára ellenfele - szerint a piac pozitívan reagál, és helyreáll a befektetői bizalom Ukrajnával szemben. Ehhez képest a kijevi tőzsdén átlag nyolc százalékkal estek a részvényárak csütörtökön.
"Az IMF-pénz nem változtatott az ország alapvető gazdasági mutatóin, amelyek rosszak, a piacra nincs hatással a megállapodás" - mondott ellent az államfőnek a dpa hírügynökségnek nyilatkozó egyik bróker.
A Valutaalap szigorú felételeket szabott Kijevnek - például a korábbiaknál kevésbé korlátozhatja a hrivnya árfolyamesését, meg kell szüntetnie a költségvetési hiányt és sokkal szigorúbban kell szabályoznia az eddig jobbára szabad és nagy profitot termelő nemzeti bankszektort.
Itt a határidő, cserélni kell a régi jogosítványokat