Egy fővárosi közgyűlési határozatra hivatkozva a sajtóban mindenhol megjelent, hogy szeptembertől az 5-ös HÉV-et 5-ös metrónak hívnák. Erre miért lehet szükség?

Nem az a lényegi kérdés ebben az egészben, hogy hogyan hívjuk ezt a vonalat, hanem a legfontosabb az, hogy a szentendrei H5-ös HÉV jelenleg olyan közlekedési problémát állít elő, amit hosszú távon meg kell oldani. Az egyik a területelvágó hatása, a másik, hogy öt szintbeli kereszteződésben nehezíti meg Óbudán az autós közlekedést. Vagy letoljuk a föld alá a HÉV-et, vagy valamilyen aluljáró-felüljárós megoldást valósítunk meg. A legcélszerűbb a szakemberek szerint is a föld alá tolása, ami nem új keletű elképzelés, korábban is szó volt arról, hogy a H5-ös HÉV-et a csepeli HÉV-vel össze kellene kötni, és így egy észak-déli gyors útvonalat létrehozni. A fővárosi közgyűlés arról döntött, hogy támogatja, hogy metró üzemmódban működjön a jövőben, és ezért úgy döntött, hogy szeptembertől a tervezés során ezt metróként vegyék figyelembe.

Mit érzékelhetnek majd ebből akár az utasok?

Sokkal kényelmesebb és gyorsabb közlekedéshez juthatnak hozzá. A H5-ös HÉV a legnagyobb utasforgalmú HÉV-vonal napi 92 ezer utassal. Ha összekötik a csepeli HÉV-vel, ez durván 300 ezres utasforgalmat fog jelenteni. Azt is jelezték a szakemberek, hogy elővárosi vasútként maximum négyperces a követési távolság, a metró esetében ez kétperces, tehát sokkal nagyobb utazóközönséget tud elvinni egy metró üzemmódú észak-déli közlekedési eszköz.

Ön a III. kerületet vezeti polgármesterként, 90 százalékban fővárosiak, főleg óbudaiak használják ezt a vonalat, miközben már a MÁV üzemelteti. Mennyire speciális ez a helyzet?

A H5-ös HÉV nemcsak a városon belül közlekedik, hanem az agglomerációban is. Nagyon fontos szempont, hogy lehetőség szerint az agglomerációból is minél több ember erre a járatra üljön fel, és ne autóval jöjjön be a városba. Ebből a szempontból is fontos a korszerűsítése. És ha le lehet süllyeszteni a föld alá a HÉV-et, akkor fölötte a terület fölszabadul, akár kerékpárosok is sokkal korszerűbben tudnák használni.

Vagy akár P+R parkolók is létesülhetnek, amit ön sokszor szorgalmazott már. Hol alakíthatók ki ilyen parkolóhelyek?

Két helyen lenne a legszükségesebb: az egyik az esztergomi vasút és a Bécsi út kereszteződése, a másik pedig a békásmegyeri HÉV területe. Ott a főváros el is indította a tervezést 180 parkoló elkészítésére, de ennél jóval nagyobb P+R parkolókat kéne létrehozni a városhatáron. Még ami érdemben tudná segíteni a III. kerület közlekedését, az a Megyeri-híd, az M0-s és a 10-11-es út összekötése, mert ennek eredményeképpen a teherforgalmat a városból ki lehetne szorítani.

Pontosan melyik szakaszát vinnék le a szentendrei HÉV-nek a föld alá?

Nem vagyok szakember, én alapvetően a problémákat látom, amelyeket meg kell oldani. A legcélszerűbb az lenne, ha teljes mértékben le tudnánk tolni a föld alá. De ami a legnagyobb problémája a III. kerületnek, az a római kori romok kérdése. Ha legalább Békásmegyer és Rómaifürdő között le tudjuk vinni, az három szintbeli kereszteződést meg tud szüntetni, a nagy lényegi problémákat ezzel kezelni lehetne. A H5-ös HÉV és a csepeli HÉV összekötésének a nyomvonala máshol keresztezi a kerületet, azt még a szakembereknek el kell dönteni, hogyan kötik össze.

Az 1-es villamos vonal a leghosszabb a fővárosban, most már eljut a kelenföldi vasútállomásig. Itt északon a Bécsi úton áll meg, de régóta szeretnék, hogy távolabbra lehessen utazni vele. Meddig?

Megvalósult volna ez a projekt is a déli szakasszal egyidőben, de a 3-as metró forrásigénye miatt szükség volt forrásátcsoportosításra, és ezt erről az északi területről csoportosították át, tehát tervekkel rendelkezik a főváros. Egy rendkívül fontos közlekedési kapcsolat lenne, hisz az esztergomi vasútról itt lehetne vonalas közlekedésre átszállítani a városba jövőket.

A Bécsi úton hol, hogyan férne el a villamos?

Megvannak a tervek. Van, ahol szükséges az utakat szélesíteni, van, ahol kisajátításra van szükség. A legszűkebb keresztmetszet az óbudai temetőnél van, ott van szükség valamelyest bontásra, de az is fővárosi tulajdonú terület.

Egy másik nagyon jelentős beruházás a békásmegyeri piac és csarnok megújítása. Ennek egy szakasza véget ért, ez átnyúlik majd egy következő ciklusra. Hol tartanak és mi van még hátra?

Első ütemben elkészült a békásmegyeri csarnoképület. Elindult a régi csarnoképület bontása, és annak a helyén jön létre a következő évben egy új közösségi tér. Annak a 35-40 ezer embernek, akik ebben a térségben élnek, egy nagyon modern, új városközpontot fogunk létrehozni.

A Térköz programban több beruházás, fejlesztés is zajlott Óbudán is. Melyek ennek a legfontosabb elemei?

2016-ban a Boldog Sándor István Parkot újítottuk meg, zöldfelület-megújítás és multifunkciós sportpálya, játszótér, kutyafuttató jött létre. Idén adtuk át a Holdudvar Parkot, ez egy kéthektáros terület, ahol szintén játszótér, vizes játék, futókör jött létre, és most előkészítés alatt van két projektünk, amire szintén elnyertük a forrást, de ott a közösségi tervezés most folyik. Ez a Kiscelli Park megújítása, és Kaszásdűlőn egy újabb játszó- és sportközpont.

Az elmúlt években a közösségi tervezés vált a kerület egyik fő jelmondatává. Mennyire váltotta be ez a várakozásaikat?

Nagyon örülök neki, de csak részben váltotta be. A közösségi tervezésnek a fő célja nem feltétlenül a projekt létrejötte, hanem az, hogy azokból az emberekből, akik részt vesznek egy közösségi tervezésben, egy új, valódi, élő közösség jöjjön létre. Ez sok esetben megvalósult, de látom, hogy nem könnyű feladat valós közösségeket, főleg lakótelepi környezetben, létrehozni. Ettől függetlenül nagyon sok projekt létrejött. 2017-ben csak a közösségi tervezés által generált projektekben elkészült az Ilonka utcai játszótér, a Szent Margit rendelőintézet melletti parkfejlesztés, a mészkőpark, amire több száz millió forintos állami támogatást kaptunk, Csillaghegyen a forgalomcsillapított övezet kialakítása. 2018-ban elkészült a Boldog Sándor István Park és elindultunk három területen, a Holdudvar Parkban, ami idén valósult meg, a Lékay téren és a Szépvölgyi Parkban. Ezeket idén fogjuk befejezni, ugyanígy még idén befejezzük az Aquincum általános iskola tervezését. 33 ilyen projektet valósítottunk meg.

Összességében mennyi pénz áramlott Óbudára és melyek voltak a legfontosabb projektek, amelyeket meg tudtak valósítani állami, uniós vagy fővárosi együttműködéssel?

Összességében 23 milliárd forintot tudtunk megmozgatni. Ennek a legnagyobb része a kormányzati támogatás volt, amely a békásmegyeri piacra érkezett. De ugyanígy körülbelül hárommilliárd forint érkezett az Európai Uniótól és nagyjából 1–1,5 milliárd a Fővárosi Önkormányzattól. Ehhez tettük a legtöbb önrészt hozzá.

Az önkormányzat hatásköre lehet az is, hogy jövőre lehet-e strandolni a Római-parton. Néhány héttel ezelőtt mindenki felkapta rá a fejét arra, hogy egy szombati napon le lehetett menni és egy civil szervezet szervezésében strandolni lehetett a Római-parton. Mi a véleménye erről?

Már év elején döntött a III. kerületi közgyűlés, hogy a Dunakanyar mintájára, ahol sok szabadstrand van, vizsgáljuk meg, hogy lehet-e a Római-parton szabadstrandot létrehozni. Elindultak a vízminőségmérések, utánanéztünk, hogy milyen hatósági engedélyek szükségesek. Ha mindent beszerzünk, akkor jövő évre lehet megvalósítani. Ez a próbanap nagyon nagy siker volt, még akkor is, ha azok az engedélyek, amelyek szükségesek a szabadstrandhoz, most még nem állnak rendelkezésre. Kiváló a Duna vízminősége, tehát alkalmas fürdőzésre, és emellett elindultunk a Hello Wood csoporttal egy fürdőház tervezésében is.

Aktuális projekt a III. kerületben a Szentendrei út felújítása, amely már elkezdődött volna, de a Fővárosi Önkormányzat leállította. Miért állt le a projekt, és milyen egyeztetésekre van még szükség?

A BKK szeretett volna a Szentendrei úton útfelújítást végrehajtani, amihez a különböző fakivágási engedélyeket már 2017-ben megkérte. Két különböző tulajdonú területről van szó: a fővárosi területen van 10 fa, a III. kerületin pedig 15. A 25 fára volt érvényes engedélye a BKK-nak, de aztán az kiderült, hogy ennél lényegesen több fát szeretnének kivágni. Ezért főpolgármester úr fölfüggesztette a projekt végrehajtását annak érdekében, hogy tisztázódjon, a hatósági eljárások a törvénynek megfelelőek voltak-e. Én pedig annyit tettem, hogy nyilvánosságra hoztam az összes III. kerületben keletkezett dokumentumot, mert semmi takargatnivalója nincs ebben a kerületnek.

A nagy kulturális fesztivál, az Óbudai Nyár mennyit változtatott a kerület kulturális arculatán?

Évről évre egyre színesebb és egyre többen ismerik meg. Több mint 200 program valósul meg ezalatt az idő alatt a III. kerületben, nagyon sok helyszínen, nagyon sokfajta projekt, nemcsak koncertek, hanem színházi események. Van, ami fizetős, van, ami ingyenes, és megmutatja, hogy a kerület kulturálisan mennyire erős. Ugyanilyen fontos az Óbuda Napja meg az Óbudai Advent, mert ez a három kulturális projekt már túlmutat a kerület határain és máshonnan is szívesen jönnek a III. kerületbe.