A közel-keleti konfliktus továbbra is erős kockázatot jelent az inflációra, amely több csatornán keresztül is begyűrűzhet a magyar gazdaságba. Az év végére akár 5 százalék fölé is nőhet az infláció – nyilatkozta Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója az InfoRádióban.

Hozzátette, hogy több hazai intézkedés is mérsékli ennek hatását, így például a védett üzemanyagárak vagy pedig a rezsicsökkentés intézménye, az új kormány intézkedései ezzel kapcsolatban jelentős hatással lehetnek. A bankok és telekommunikációs cégek esetében érvényben lévő önkéntes áremelési stop feloldása viszont várhatóan nem emeli érdemben az inflációt. Ugyanakkor a várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult az infláció áprilisban, átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos havi értékeit. Ezzel a jegybank 2-4 százalék közötti inflációs toleranciasávjának alsó tartományába került a mutató.

Éves átlagban az év eleji kedvező inflációs adatok miatt jóval alacsonyabb átlagos inflációt várnak 2026-ra tavalyhoz képest

– hangsúlyozta Erdélyi Dóra.

Az Oeconomus elemzésében az is olvasható, hogy a forint árfolyamának erősödése továbbra is támogatóan hat a hazai inflációra. A forint ugyanis az euróval szemben több mint 5 százalékkal, a dollárral szemben pedig több mint 6 százalékkal erősödött márciusról áprilisra. Ez hatással van az importtermékek árára, a szolgáltatások árára, és az üzemanyagok árára is.

Emellett világszinten növekszik a kőolaj ára, és a földgáz világpiaci ára is. Továbbá áremelkedésre kell számítani a műtrágyák, műanyagok, gyógyszerek esetében is. Az élelmiszerek ára viszont nem növekszik olyan nagy mértékben, 2026 elején alacsony élelmiszerinflációval lehetett találkozni. A hazánkban mért infláció mindeközben márciusban a hetedik legalacsonyabb volt az EU-ban – teszik hozzá.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.