Tovább csökkent 2025 decemberében az infláció Magyarországon, a KSH közlése szerint 2025 utolsó hónapjában 3,3 százalék volt a fogyasztói árindex éves emelkedése. Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta, 2026 második fele hozhat meglepetéseket az infláció alakulásában.

Hozzátette, a decemberben mért éves árdrágulás alacsonyabb volt, mint a novemberi 3,8 százalékos érték, tehát egy „érdemi dezinfláció” volt látható decemberben, és pontosan ezt várták az elemzők. Kiemelte, az év közepétől kezdve jóval kedvezőbb inflációs környezetbe került a magyar gazdaság. Már júliustól megállt havi alapon az áremelkedés, azóta pedig 0-0,1 százalékos havi változásokat lehetett látni. A 2024 végi, 2025 eleji „nagy áremelkedések” kiestek a mutatóból, és ezek érvényesültek az éves alapú árindexben.

Novemberről decemberre „nagyon kedvezően alakult” az üzemanyagárak alakulása, a forint árfolyamának erősödése, az utóbbi is kihat az importárakra. Különösen fontos hatás volt az élelmiszerárciklus megfordulása, az év elején még jelentős ársokk képződött ebből a magyar gazdaságban.

Madár István hozzátette,

valószínűleg a gyenge konjunktúrának is köszönhető, hogy az év második felében visszafogott volt az átárazási kedv.

Mivel 2024 végén magas volt a bázis, emiatt az árindex látványosan tudott csökkenni, így alakult ki, hogy a 2025 közepén 4,5 százalék körül alakuló éves inflációból év végére 3,3 százalékos lett. Hozzátette, az élelmiszerárak terén nagyon jelentős dezinfláció látható.

Ez nem azt jelenti, hogy olcsóbbak lettek az élelmiszerek, csak azt, hogy nem drágultak tovább

– hangsúlyozta a vezető makrogazdasági elemző.

Havi alapon a KSH szerint novemberről decemberre kismértékű, 0,2 százalékos árcsökkenés volt jellemző. Ez úgy alakult ki, hogy bár drágult a tojás, továbbá a gyümölcs- és zöldséglé, de a vaj, a sajt, a sertéshús, vagy a tej, étolaj olcsóbb lett az időszakban. Az éves drágulás így 2,6 százalékra mérséklődött. Érdemben visszaesett ez a mutató, hiszen

még 7 százalék körül is volt 2024-2025 folyamán

– tette hozzá Madár István.

Kiemelte, szép lassan „átütött”, hogy a világpiaci árak kedvezően alakultak.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 2,6 százalékos éves változás annyiban csalóka, hogy benne van az árrésstop bevezetésének hatása is, amely március-áprilisban fog érvényesülni az árstatisztikában – fogalmazott a vezető makrogazdasági elemző.

Kiemelte, ez akár 1 százalékponttal is mérsékelheti az inflációs mutatót. Így ha azt vizsgáljuk, hogy milyen árnyomás lehet jellemző a magyar gazdaságra, érdemes figyelembe venni, hogy ezt az árrésstop-intézkedés lefojtja.

Februárra az infláció szinte biztosan 3 százalék alá fog kerülni, de ha visszafogottak maradnak a piaci átárazások, akár 2 százalékoshoz is közelebb kerülhet az inflációs mutató. Amikor belekerül az éves összehasonlítási bázisba a 2025 március-áprilisban az árrésstop hatására kialakult alacsonyabb élelmiszerár, akkor fog az inflációs mutató újra 3 százalék fölé emelkedni.

Éves átlagban 2026-ban 3,2 százalékos lehet az inflációs mutató az MNB előrejelzése szerint. Ez úgy fog kialakulni, hogy az év elején lesznek inkább „kettessel kezdődő számok”, az év második felében pedig inkább 4 százalékhoz közelebb, tehát a hivatalos 3 százalékos inflációs cél felett alakul egy kevéssel majd az inflációs mutató.

A vezető elemző felhívta a figyelmet:

a Magyar Nemzeti Bank azzal számol, hogy az árrésstopot kivezeti majd a kormányzat,

a jogszabályokból ez következik. Hozzátette, ezzel kapcsolatban nagy a bizonytalanság jelenleg.

Legkorábban az év második felében kerülhet rá sor, de felmerültek olyan vélemények is, hogy állandósítani kellene ezt az eszközt, Romániához hasonlóan. Ebben az esetben nagyon sok fog múlni azon, pontosan milyen formában és milyen mértékben teszi meg a gazdaságpolitika.

Ráadásul addig még egy választás is jön, tehát még a második félév kormányzatának színezete sem ismert, nemhogy a gazdaságpolitikai döntések – fogalmazott Madár István.