Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A Hyundai Motor Group dél-koreai autógyártó cég hétfőn, a Las Vegasban rendezett Consumer Electronics Show-n (CES) mutatta be az Atlas nevű humanoid robotot.
Nyitókép: Hyundai Motor Group/X

Már az ukrán hadszíntéren vannak a humanoid robotok

Két humanoid robotot küldött Ukrajnába egy amerikai cég, ahol felderítési és logisztikai feladatokban tesztelik őket valós harci környezetben. A humanoid robotok hosszabb távon átvehetik a katonák legveszélyesebb szerepeit, hogy ne kerüljön emberéletekbe egy háborús konfliktus.

Az elmúlt években a humanoid robotok leginkább laboratóriumokban és technológiai bemutatókon szereztek maguknak hírnevet, de úgy tűnik, 2026 hozhatja el azt a fordulatot, amikor ezek a gépek először jelennek meg valódi hadszíntéren. Egy amerikai startup, a Foundation Robotics februárban két Phantom MK-1 robotot küldött Ukrajnába, ahol éles körülmények között, harcokhoz közeli zónákban kezdték meg a tesztelést – elsősorban felderítési feladatokat.

A Time alapján a Telex arról ír, hogy a Phantom MK-1-et eredetileg extrém környezetekben történő munkavégzésre tervezték, de a vállalat vezetése már a fejlesztés korai szakaszában számolt azzal, hogy a technológia katonai szerepkörben is kulcsfontosságúvá válhat. A gépek februári ukrajnai telepítése ennek a filozófiának az első látványos megnyilvánulása volt. A robotok bonyolult terepen mozognak, szállítmányokat juttatnak el a csapatokhoz, és olyan zónákba is be tudnak hatolni, ahová drónok nem.

A fejlesztők komoly mérnöki munkával érték el, hogy az MK-1 képes legyen egyensúlyát akkor is megtartani, ha vizuális információ nélkül kell haladnia – ez kritikus képesség a romos vagy instabil környezetekben. A cég társalapítója, Mike LeBlanc szerint

erkölcsi indok is szól amellett, hogy a jövő hadszínterein emberek helyett robotok végezzék a legveszélyesebb feladatokat. Úgy véli, a humanoid formátum logikus evolúciója a ma már széles körben használt autonóm rendszereknek, például a drónoknak.

LeBlanc már azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Phantom MK-1 később bármilyen emberre tervezett fegyvert vagy eszközt képes legyen kezelni. A robot jelenleg főként nem harci célú feladatokra van bevetve, de a tesztek során bizonyította, hogy képes nagy pontosságot igénylő műveletek elvégzésére, szállítmányok mozgatására és tereptárgyak megkerülésére is.

A Phantom MK-1 fejlesztése a cikk szerint már most óriási figyelmet kelt az amerikai hadsereg különböző ágai között: a Foundation összesen 24 millió dollár értékben kötött kutatási szerződéseket az amerikai hadsereggel, a haditengerészettel és a légierővel. Emellett a robot kikötőkben, gyárakban és más ipari környezetekben is tesztelés alatt áll, például azzal a céllal, hogy egyszer akár robbantási feladatokban segítse a tengerészgyalogság egységei.

Új időszámítás a háborúkban?

A Brave1 program adatai szerint 2026 januárjában több mint 7000 robotikus küldetést hajtottak végre különböző földi rendszerek, az ellátmányozástól a sebesültek kimenekítéséig.

Bár a Phantom MK-1 fejlesztése és tesztelése még korántsem ért véget, már most látszik: a humanoid robotok olyan technológiát testesítenek meg, amely alapjaiban alakíthatja át a hadviselésről alkotott képünket. Ukrajnában végzett terepmunkájuk lehet az első lépés egy olyan korszak felé, ahol a frontvonalon már nem feltétlenül emberek állnak – hanem a mesterséges intelligenciával támogatott humanoid gépek.

A humanoid robothadseregek felemelkedése a nukleáris fegyverekhez hasonló elrettentő erő is lehetne, hiszen így egyik oldalnak sem lenne taktikai előnye a másikhoz képest.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×