Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond a Verst Logistics szállítmányozási cég telepén, a Kentucky állambeli Hebronban 2026. március 11-én. Trump a rendezvényen bejelentette: a Nemzetközi Energia Ügynökség beleegyezett abba, hogy összehangolja a különbözõ országok olajtartalékainak – mintegy 400 millió hordó kõolaj – felszabadítását az iráni konfliktus nyomán felszökött világpiaci olajárak stabilizálása érdekében.
Nyitókép: Julia Demaree Nikhinson

Donald Trump megszólalt a szárazföldi csapatok Iránba küldése ügyében

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erőket küldeni Iránba – az amerikai elnök erről csütörtökön beszélt a Fehér Házban. Öt nyugat-európai ország és Japán besegít az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szorosban.

Az elnök a japán miniszterelnökkel tartott találkozójának nyilvános részén újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy „sehova” sem készül csapatokat vezényelni, amit „egyébként megtehetne”.

Donald Trump arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.

Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt.

„Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér”

– fogalmazott Donald Trump, azt is hangoztatva, hogy az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ „sokkal biztonságosabb lesz”.

Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandóak segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már „sokkal kedvesebbek lettek”, amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.

Az elnök megerősítette, hogy adminisztrációja 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kér katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök „kicsi árnak” nevezte annak érdekében, hogy az amerikai katonai biztonság szintje fennmaradjon.

Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki Donald Trump szerint katonai eszközből „túl sokat adott Ukrajnának”, majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.

Az amerikai kormányzat húszmilliárd dollárt meghaladó értékű fegyverzet eladását tervezi jórészt a Perzsa-(Arab-)öböl menti arab szövetséges államoknak

– derül ki a külügyminisztérium kongresszusnak csütörtökön megküldött tájékoztatásából.

A jóváhagyásra a törvényhozásnak megküldött üzleti tranzakció keretében az Egyesült Arab Emírségek 8 milliárd dollár értékben légvédelmi rendszereket, drónokat, rakétákat és F-16-os vadászrepülőgépekben használatos hadianyagot vásárolna.

Kuvait ugyancsak 8 milliárd dollár értékben szerezne be rakétavédelmi berendezéseket és radarrendszereket, míg Jordánia kisebb értékű katonai vásárlást tervez az Egyesült Államoktól.

A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint további 6 milliárd dollár értékű eladást is terveznek a három arab ország számára, amihez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása, mert már elfogadott üzletek módosításáról van szó.

Címlapról ajánljuk
Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint rendkívüli elnökségi ülést tartottak a Győri Audi ETO KC-t működtető gazdasági társaságot tulajdonló egyesületnél. A kisalföld.hu információi alapján felmerült Fata Edina ügyvezető és Görbicz Anita elnök távozásának lehetősége is, hivatalos bejelentés azonban egyelőre nem történt.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×