A jelentés egy 2044 vállalkozói válaszra épülő kérdőívből és 31 vállalkozói mélyinterjúból állt – mondta el az InfoRádióban Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collégium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője. A két szám között nagy a különbség, de a két kutatási iránynak más a feladata. A 2044 válaszos kérdőív jól jellemzi az országos vállalkozói sokaságot, ahhoz hasonlít korban, ágazatban, területi megoszlásban is, ahogy az ország valójában kinéz, ezért a válaszok alapján jól lehet következtetni arra, hogy is vannak a vállalkozások, mik a kihívásaik, mik a lehetőségeik. A 31 mélyinterjú pedig arra szolgál, hogy komolyabb, hosszabb beszélgetések alapján azt lássuk, hogy mi is van a magyar gazdaság mélyrétegeiben, mik a stratégiai megfontolások, hogyan néznek ki a vállalkozások hosszú távú történetei – fogalmazott.

A jelentés átfogó képet ad a hazai vállalkozások működéséről 2024 második félévében, illetve 2025 első időszakában, hiszen a kutatás áprilisig tartott.

„Viharban jó irányba. Talán ezzel a néhány szóval foglalható össze a látlelet a magyar vállalkozásokról”

– mondta Szepesi Balázs.

„Magyarországot nagyon megtépázza a globális bizonytalanság, ahogy én szoktam hívni, a bizonytalanság kora” – fogalmazott.

Ez a kor a Coviddal kezdődött, és a legutolsó sokk a vámháború kibontakozása volt, közte pedig hosszú a történet, kitört egy háború is, ami azóta is tart. Mindez a magyar gazdaságot különösen érinti, így a vállalkozókat is. Ők ezt elsősorban a kereslet megtorpanásában tapasztalják – hangsúlyozta.

„Hála az égnek a foglalkoztatás stabil, a bérek pedig továbbra is emelkednek. De a kereslet megtorpanása és a béremelkedés ollóba zárta a vállalkozásokat” – mondta Szepesi Balázs, aki szerint a másik oldalról viszont azt látjuk, hogy érett a magyar vállalkozások stratégiai gondolkozása, olyan választ adnak a válságra, ami a minőség, a termelékenység, a vevői kapcsolatok erősítésére épít. A piacgazdaság működik, a sikeres vállalkozások többet ruháznak be, optimistábbak, láthatólag szofisztikáltabbak a termékeik, jobb kapcsolatban vannak a vevőikkel. A kevésbé agilis „követő” vállalkozások azok, amelyeknek több a problémájuk.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a nehézségekből megerősödve fog kikerülni a gazdaság egésze. Ez azonban rengeteg munkával, vesztesekkel és nyertesekkel is fog járni – fogalmazott az MCC szakértője.

Másfélszer annyi az optimista, mint a pesszimista vállalkozás, és a vállalkozások jelentős része, körülbelül 40 százaléka kivár,

tehát azt gondolja, hogy az a helyzet várható jövőre, amit idén is tapasztaltunk – mondta Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collégium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője az InfoRádióban.

Ez az év komoly nyomás alatt tartotta a hazai cégeket, de egy részük jól alkalmazkodott, stratégiát váltott, fejlesztett, pozíciót épített – mondta Zulik Ákos, a jelentés programvezetője, az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének vezető oktatója azon a rendezvényen, amelyen bemutatták az MCC Jelentés a a magyar vállalkozásokról 2025 kiadványát.

A felmérés fókusza a versenyképesség megértése, a várakozások, az elmúlt egy év fejleményeinek a strukturálása, az árbevétel, a profit változásainak megértése és az ezek mögött lévő versenyképességi, versenyérzékelési kérdések voltak, hogy miben tartják magukat erősnek a vállalkozók a piachoz képest, hogyan tekintenek a fejlesztésekre, a beruházásokra, mire összpontosítanak, és mi az, ami kihívást jelent számukra.

A vállalkozók azt érzékelik, hogy ez egy nehéz év, és a 2020-as években számos egymást követő kihívással kellett szembesülniük.

Az évben csökkent a bevétel és a profit, ugyanakkor az ügyfélszám kevésbé csökken, tehát a piacukat nagyjából tartani tudják,

csak az átlagos vásárlások esnek le. Ez egy stagnáló helyzet, de ami optimizmusra ad okot, hogy egyrészt pozitívabbak a cégek várakozásai, még mindig kétszer annyian vannak az optimisták, mint a pesszimisták, és a kiváró álláspont is viszonylag domináns – mondta. Emellett pedig, ami nagyon fontos, hogy még mindig sokan ruháznak be, termelékenységbe és piacfejlesztésbe fektetnek. „Tehát azt gondoljuk, hogy a kapitalizmus működik, és az alkalmazkodás, a bevétel és a hatékonyság irányába tolja el a vállalkozásokat” – hangsúlyozta Zulik Ákos. Hozzátette: „azt látjuk, hogy kifejezetten van sikerrecept, tehát látjuk azt az elég nagy, körülbelül a cégek felét kitevő szegmenst, ahol a differenciálás, a költséghatékonyság, az optimizmus, a méretgazdaságosság együtt járnak”. Ez alapján beszélni lehet egy kifejezetten sikeres szegmensről, és egy másik, „követő” szegmensről is.

Több kutatóműhely is készít felmérést a vállalkozások helyzetértékeléséről, a nemrég megjelent VOSZ-barométer egyik megállapítása az volt, hogy alig végeznek beruházásokat a cégek, és még nem bíznak annyira, hogy idén teljesülnek az üzleti tervek, az üzleti számok. „Más a módszerük, a megközelítésük és az időzítésük is ezeknek a felméréseknek” – mondta erről az MCC-jelentés programvezetője. aki szerint a 2024-es évben regionális összehasonlításban viszonylag magas volt a beruházási szint, és emellett a kérdőíves válaszokból kirajzolódik egy beruházási profil.

„Tagadhatatlan, hogy ebben a nehéz helyzetben éves összehasonlításban, hiszen másodszor készítettük el a felmérést, valamennyivel kopik a beruházási aktivitás, de továbbra is a cégek több mint fele köteleződik el a belső működés rugalmas feltétele mellett, és majdnem felük új termékbe és szolgáltatásba fektet. Nagyon elöl van a technológia fejlesztése, illetve a HR is” – fogalmazott Zulik Ákos, aki szerint van egy aktívan, agilisan alkalmazkodó réteg, amely kiteszi legalább a cégek felét, és még mindig jellemzőek különböző beruházási aktivitások.

„Tehát azt látjuk, hogy szemben az ellenkező narratívákkal, nem látható reccsenés vagy valamilyen összeomlás, de az tény, hogy a jelentés a kivárásról is szól, meg arról is, hogy ezt a nehéz évet valahogyan át kell hidalni, és ebben látjuk azt a pozitív mintát, hogy van proaktív alkalmazkodás is”

– mondta Zulik Ákos, a jelentés programvezetője, az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének vezető oktatója az MCC „Jelentés a a magyar vállalkozásokról 2025” kiadványa kapcsán az InfoRádióban.