A 2025-ös méhészeti év azzal kezdődött, hogy 40-50 százaléka elpusztult a 2024 őszén betelelt méhcsaládnak. A 30 ezer tonnás méztermelési kapacitás helyett így mindössze 9-12 ezer tonnát termeltek – ismertette Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban.
Egész Európában pusztultak a méhek télen, amit az elnök szerint nem lehet egy okra visszavezetni. Bris Péter azt is kiemelte, nemcsak az vol a baj, hogy a méhállomány felével kezdődött itthon is a szezon, hanem a meglévő méhek sem tudták azt a mézmennyiséget termelni, mint egy szokásos évben. Ha az itthoni 1,2 millió betelelt méhcsalád termel, körülbelül 30 ezer tonna mézet tudnak a magyar méhek előállítani. Ezzel Magyarország az EU-tagállamok között az egyik legnagyobb méztermelőnek számít, 20 ezer tonnánál többet csak Spanyolország, Németország, és Románia termel rajtunk kívül – olvasható az Oeconomus elemzésében. A magyar méz fő külföldi felvásárlói Olaszország, Németország, és Franciaország. Az Európán kívüli országok közül Japán vásárol nagyobb mennyiséget, a teljes export 10-12 százaléka ment oda 2023-ban.
A kedvezőtlen időjárás itthon szinte mindegyik mézelő növényt érintette. Repceméz alig termett, az akác fagykárt szenvedett. A nyári mézek közül az ezüsthárs alig adott mézet, a selyemkóró „már évek óta nem mézel”, és a szárazság miatt a facélia sem szállította az eredményeket. Egyedül a napraforgó adott a korábbi átlagnak megfelelő mézet, tekintve, hogy az „remekül bírja a forróságot”, ha fejlődése időszakában megkapja a csapadékot – sorolta az elnök.
A méz nagykereskedelmi ára „azonnal lereagálta ezt a helyzetet”, mivel egész Európában gyenge méztermés lett, így a virágméz ára körülbelül 40 százalékot, az akácméz nagybani felvásárlási ára 70-80 százalékot emelkedett. Bross Péter hozzátette, „a fogyasztók erről nem tudnak”, hiszen a kiskereskedelemben a három évvel ezelőtti nagykereskedelmi árzuhanást sem követték a kiskereskedelmi árak.
„Én úgy látom, hogy a boltokban a méz változatlan árszinten marad”
– értékelte a helyzetet Bross Péter. Kiemelte, előnyös, hogy egyre többen közvetlenül a termelőktől vásárolják a mézet, ugyanakkor ők számíthatnak áremelkedésre. Mint az alábbi, a KSH adataira alapuló grafikonon is látható, az elmúlt években a termelői méz piaci ára kitartóan növekedett, bár ezen árak az infláció hatását is tartalmazzák.
Elmondta, a magyar piacon nagyon kevés ukrán méz volt, néhány száz tonna. Az Ukrajnából érkező méz az Európai Unió piacára áramlik, „szinte korlátlanul, és nagy része vám nélkül”. A magyar méhészeket ez úgy érinti, hogy az ukrán mézzel kell harcolniuk a francia, olasz, német piacokon. Jelenleg jobbak a felvásárlási árak, de ezeket „igen alacsony számokkal kell megszorozni”.
Minél több mézet kellene itthon értékesíteni közvetlenül, mivel azokkal az importmézekkel kell versenyezni, amelyeknek importára alacsonyabb, mint az európai uniós. Az elnök közvetítette a magyar méhészek üzenetét is, miszerint gondolni kell arra, hogy a kertünkben lévő gyümölcsfák mindig be legyenek porozva magyar méhek által. Kiemelte, hogy közvetlenül vásároljunk mézet a termelőtől.
