Felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a francia államadósság kezelhetetlen mértéket ölt – írta meg szeptember 8-án, hétfőn a DW.

A francia kormány nemrég megbukott egy szeptember 8-án, hétfőn tartott bizalmi szavazáson. A 2024 decembere óta hivatalban volt François Bayrou miniszterelnök a következő napon benyújtotta lemondását, amit Emmanuel Macron elnök el is fogadott. A bizalmi szavazás középpontjában a kormány adósságcsökkentő terve, illetve a 2026-os költségvetés irányvonala voltak.

A bizalmi szavazás előtt Bayrou úgy nyilatkozott:

„Önöknek megvan arra a hatalma, hogy megbuktassák a kormányt, de a valóságot nem tudják eltörölni”

Hozzátette: az adósságok már most is „elviselhetetlen” terhei csak egyre nehezebbek és költségesebbek lesznek. Az ország költségvetési hiányát a 2025-ös évre az 5,4–5,8 százalékos sávra prognosztizálják, ami jelentősen meghaladja az EU-s 3 százalékos hiánycélt.

Emellett 2025 első negyedévében a franciaországi, GDP-hez mért államadósság jelentősen meghaladta az eurózóna átlagát, az Eurostat adatai alapján. 114 százalékos értékével harmadával magasabb ennél az átlagnál, és mindössze Olaszország, és Görögország előzte meg a rangsorban.

A magas államadósság hatására esélyes, hogy a nagy hitelminősítők, mint az S&P és a Fitch, alacsonyabb besorolásba teszik át Franciaországot

– jelentette a Reuters. A piac mindeközben magasabb hozamokat követel a francia állampapírokra, hogy kompenzálva legyenek a politikai bizonytalanság által okozott veszély ellen.

Az AP cikke hozzáteszi, mindenképpen szükséges egy olyan helyzetet elkerülni, mint ami Görögországgal történt a 2010-es évek elején. A befektetői bizonytalanság által megnövelt hitelfelvételi költségek akkor tovább emelték a költségvetési hiányt, és a gazdaság veszélyes spirálba került.

A német államkötvények hozama mindeközben jelenleg 2,66 százalék, a francia tízéves állampapíroké 3,47 százalék. Ez magasabb, mint a görög államkötvények hozama, és közelít az olasz állampapírok hozamához, amely két országot hagyományosan a kockázatosabb befektetési célpontok közé sorolják – írta meg a témával kapcsolatban a Financial Times.

Az euró stabilitását veszélyeztetheti a francia gazdaság pénzügyi helyzetének romlása, állapította meg Friedrich Heinemann, a németországi ZEW Leibniz Center közgazdásza. Véleménye szerint az Európai Központi Banktól azt várják a piacok, hogy francia államkötvények vásárlásával stabilizálja a helyzetet, ugyanakkor „az EKB-nak óvatosnak kell lennie, hogy ne ássa alá szavahihetőségét”.

Hozzátette, az Európai Bizottság tétlenül nézte, ahogyan Franciaország egyre rosszabb pénzügyi helyzetbe került az elmúlt időszakban.

Közben szeptember 10-én, szerdán az egész országban tömegek tüntettek a politikai vezetés ellen, és a tervezett költségvetési megszorítások miatt. Az adósságcsökkentő terv része volt két munkaszüneti nap eltörlése is, ami széleskörű ellenállást váltott ki.

„Macron a probléma, [...] neki kellene mennie” – mondta akkor egy tüntető. Az új kormányfőt már kinevezte a francia elnök, Sébastien Lecornu védelmi miniszter két éven belül az ötödik politikus a poszton.