Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Fél évvel többet fogyaszt az emberiség

A Global Footprint Network adatai szerint idén július 24-én jött el a túlfogyasztás napja, amikorra az emberiség felhasznált annyi természeti erőforrást, amennyit a Föld egy év alatt képes létrehozni vagy megújítani.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleményében kiemelik: 2025-ben minden eddiginél korábban jött el a túlfogyasztás napja, több mint egy héttel előbb, mint tavaly, amikor még augusztus 1. volt ez a nap.

"Ez nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy riasztó tünete annak, hogy bolygónk ökológiai egyensúlya egyre inkább felborul" - figyelmeztetnek.

Mint írják, a tendencia aggasztó: az emberiség egyre gyorsabban éli fel a bolygó természetes erőforrásait, miközben épp azok a rendszerek - az erdők, vizek, talajok és ökoszisztémák - roppannak meg, amelyek fenntartható életünk alapjait jelentik. A változáshoz rendszerszintű döntésekre és tettekre lenne szükség, az egyének pedig fontos szerepet játszanak abban, hogy választásaikkal erősítsék és előmozdítsák ezeket a folyamatokat - emelik ki.

Hangsúlyozzák: a jelenlegi túlfogyasztás fő hajtóereje a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatatlansága. A kormányok, vállalatok és más döntéshozók felelőssége kulcsszerepet játszik abban, hogy most ennyire rossz irányba haladunk.

Hozzáteszik: a számos elhibázott döntés és a felelőtlen fogyasztás, átgondolatlan tájhasználat miatt Magyarországon is egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe a természeti rendszerek és erőforrások. A vizes élőhelyek kiszáradása, a mezőgazdasági túlhasználat, a védett erdőkben is lehetővé váló fakitermelés és más fenntarthatatlan gyakorlatok egyre nagyobb nyomás alá helyezik a hazai ökoszisztémákat - írják.

Mindeközben a klímaváltozás hatásai is mind kézzelfoghatóbbak: az aszályos nyarak, extrém viharok és a természetes élőhelyek csökkenése mind figyelmeztetnek arra, hogy változtatnunk kell - hangsúlyozzák.

A közleményben idézik Fehér Zoltánt, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjét, aki kiemelte: ha nem változtatunk,

2050-re már az év első felében felélhetjük a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

Egy ilyen jövőben a természet csak halvány emléke lesz önmagának: termőtalajaink még inkább kimerülnek, természetközeli élőhelyeink tovább darabolódnak és elszegényednek, a veszélyeztetett fajok állományai pedig folyamatosan csökkennek, számos faj végérvényesen eltűnhet.

"Közben tovább halmozódik a rövid életű, feleslegesen gyártott termékekből származó hulladék, amely akár évszázadokig is velünk marad. Ez nem csupán környezeti, hanem súlyos társadalmi és gazdasági válságot is előrevetít - élelmiszer-ellátási zavarokkal, vízhiánnyal és egészségügyi kockázatokkal" - figyelmeztet Fehér Zoltán.

"A változáshoz bátor döntésekre és hosszú távú tervezésre van szükség, valamint arra, hogy a természetes rendszerek védelmét prioritásként kezeljük" - írják a WWF Magyarország közleményében.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×