Infostart.hu
eur:
377.97
usd:
319.32
bux:
122919.12
2026. február 17. kedd Donát
Varga Mihály pénzügyminiszter felszólal jegybankelnökjelölti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2024. december 16-án. Mellette Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója és Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár (b-j).
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Változott a feladatmegosztás a Magyar Nemzeti Bankban

Április végén módosult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezeti és működési szabályzata (szmsz), majd Patai Mihály mandátumának lejártával Kurali Zoltán lett a jegybank alelnöke. Mostanra az MNB honlapján frissült a Monetáris Tanács tagjainak névsora, ebből az is kiderül, hogy a jövőben Kurali felel a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért és a devizatartalék-kezelésért.

Hónapok óta zajlik az átalakulás az MNB-ben, hiszen Matolcsy György mandátumának lejárta után márciusban Varga Mihály került az intézmény élére elnökként. Az átalakulás pedig folytatódik, április második felében ugyanis az alelnökök közül lejárt Patai Mihály hatéves megbízatása is. Az MNB honlapjára azóta felkerült az új szervezeti és működési szabályzat, mely alapján továbbra is három alelnöke lesz a jegybanknak:

  • Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnök;
  • Elemzésért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnök;
  • Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök.

Mostanra a jegybank honlapján frissült a szerepkörök beosztása, így a fenti lista első pontjában jelölt első alelnöki portfóliót kapja Kurali Zoltán, akit áprilisban neveztek ki a jegybank alelnökének. Ez egyben azt is jelenti, hogy Virág Barnabás eddigi monetáris politikáért felelős alelnök már a második területért felel, míg a harmadik alelnöki pozíció változatlanul Kandrács Csabát illeti – számolt be a Portfolio.

A lépés jelentősége, hogy az MNB-n belül egyértelműen az első alelnöki pozíció a legjelentősebb, hiszen oda tartozik a monetáris politika. A mostani lépéssel ez átkerül Kurali Zoltánhoz, míg Virág Barnabás mandátumának jövő júniusi lejártáig egy kevésbé fajsúlyos területtel kell, hogy beérje – jegyzi meg a gazdasági lap.

Kurali Zoltán idén év elejéig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója volt, azt megelőzően 2006 és 2019 között a Deutsche Banknál dolgozott, ahol magyarországi vezérigazgató, majd regionális tőkepiaci vezető, kötvénypiaci vezető és vállalatfinanszírozási vezető pozíciókat is betöltött.

Legközelebb idén októberben várható változás a jegybank vezetőségében, hiszen október elején lejár Kandrács Csaba mandátuma, akinek a helyére megint új alelnököt kell majd választani.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.
inforadio
ARÉNA
2026.02.17. kedd, 18:00
Légrádi Tamás
a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke
Különös harckocsi bukkant fel Oroszországban, mélységi csapásokat helyeztek kilátásba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Különös harckocsi bukkant fel Oroszországban, mélységi csapásokat helyeztek kilátásba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Új felvételek tanúsága szerint Oroszország megkezdte a T-72A harckocsik korszerűsítését, ami arra enged következtetni, hogy az újabb, T-72B változatok készletei kimerülőben vannak. Az Uralvagonzavod harckocsigyárból származó videót Andrij Taraszenko páncélosjármű-szakértő tette közzé Telegram-csatornáján - közölte a Militarnyi. Észtország külügyminisztere szerint a NATO mélységi csapásokat mérne Oroszországra, ha az megpróbálná megtámadni a balti államokat. Margus Tsahkna a müncheni biztonságpolitikai konferencián elutasította azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint Moszkva gyors területfoglalásra lenne képes a régióban - számolt be a The Telegraph. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×