Az üzletembereket és a gazdaságpolitikusokat is lépéskényszer elé állítja az amerikai elnök azzal, hogy szinte minden nap olyan nagy horderejű bejelentést tesz, amely felforgatja a világgazdaságot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint mindez megbolygatta a piacokat, kaotikus lett a helyzet, és szerinte ekkora baj nem volt világgazdasággal. Szerinte várható volt, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban visszakozik majd Donald Trump – ezek közé sorolta a telefon- vagy az autógyártást is –, mert különben a vámok károsan hatnak az amerikai gazdaságra is, emiatt úgy véli, hogy

„a fejszével vágok körmöt” hozzáállás nem fog fennmaradni.

Washington vámpolitikája azt célozza, hogy a gyártást vigyék az Egyesült Államokba, de Palócz Éva szerint nem véletlen, hogy még az amerikai cégek is kiszervezték a termelésüket olcsó bérű országokba, és ezt nem lehet visszafordítani, „a rántottából már nem lesz tojás”. Amerikát szerinte nem kizsákmányolták, hanem ellenkezőleg, a világ legnagyobb élősködője volt, mert „a külkereskedelmi mérleg hiányát olyan dollárral fizette, amit Amerika bármilyen mennyiségben elő tud állítani, és a világ felszívta ezt a dollárt”.

Arról is beszélt a gazdasági szakértő, hogy a munkahelyteremtést is célozzák az intézkedések, de az Egyesült Államokban a négyszázalékos munkanélküliség már feszített munkaerőpiacot jelez, inkább egyes régiókban, az úgynevezett rozsdaövezetekben lenne szükség befektetésekre, de hozzátette, „ami Kínában van, azt már nem lehet visszahozni, mert a kínai munkaerő árával nem lehet versenyezni”. Mint fogalmazott, az elmúlt húsz-harminc évben az amerikai gazdaság úgynevezett szolgáltató gazdaság lett, ami abból fakad, hogy eltolódik a gazdaság szerkezete, főként a magas bérek miatt, a feldolgozóipar a magas bérek miatt már nem lesz versenyképes, ez kikerül a fejlődő országokba, és magasabban képzett munkaerőt igénylő szolgáltató munkahelyek jönnek létre. Emiatt az Egyesült Államoknak külkereskedelmi deficitje van, de a szolgáltatásokból óriási többlete van. Az amerikai cégek uralják a világ szinte minden szolgáltatási területét, a pénzügyi piacokat, a bankokat, a biztosítókat, a befektetési alapokat, a tanácsadó cégeket, a távközlést.

A Covid idején óriási fogadkozások voltak, hogy lerövidítik a termelési láncokat, de Palócz Éva szerint ez csak nagyon mérsékelten történt meg. A költségelőnyök Kínával szemben egyre csökkennek, mert a kínai bérek már nem olyan alacsonyak, és Peking is egyre inkább a belső piacra szándékozik építeni a gazdaságot. „Elképzelhető, hogy a termelési láncok bonyolultsága csökken egy kicsit, leegyszerűsödik, de az az elv marad, hogy ott termelünk, ahol olcsóbb” – mondta.

Washington kereskedelempolitikájából az egyértelműnek látszik, hogy az első számú ellenfél Kína, erre utalnak az egyre csak emelt vámok, de Palócz Éva szerint ez az egymásra licitálás inkább nevetséges, mint kiforrott politika, ráadásul minden ilyen magas vámtétel iszonyatos mértékben megemeli az amerikai fogyasztói árakat, mert belföldi kínálat egyelőre nem áll rendelkezésre.

„Előkészítés nélkül egy ilyen műveletet végrehajtani öngyilkosság. Most hangzott el először, hogy időt és mindenkinek”

– mondta a vezérigazgató, és úgy véli, a 90 napos ideiglenes vámfelfüggesztés lesz még hosszabb is. Kínának is fáj az amerikai piac elvesztése, de máshol is vannak piacai, még az is elképzelhető a szakember szerint, hogy Donald Trump vámpolitikája közelebb hozza Kínát és az Európai Uniót.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta, hogy egyelőre nem lesznek ellenintézkedések a vámokra éppen azért, hogy esélyt adjanak a tárgyalásoknak. Palócz Éva szerint a kompromisszumkeresésnek van értelme, ki kell várni, amíg lecsillapodik az amerikai elnök, és akkor esély nyílik sokkal racionálisabb megoldásra is. A válaszlépéseknél pedig úgy véli, elsősorban nem is viszonvámokkal, hanem az amerikai szolgáltatások adóztatásával lehetne igazán fájdalmat okozni Európában az Egyesült Államoknak, de csak a legvégső esetben.

Az európai gazdaságok már másfél-két éve elég lassú növekedést produkálnak, két éve recesszióban van Németország, és „ha elharapóznak a trumpi kaotikus jelenségek, akkor még akár rosszabb is lehet a helyzet”. Németországban az adósságfék-szabály enyhítésével nagy beruházásokra számítanak, és Palócz Éva szerint szüksége is van a német gazdaságnak erre az injekcióra, válságban nem megtakarítani kell, ahogy az előző pénzügyminiszter akarta, hanem bátrabban támogatni a német gazdaságot.

A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése szerint Közép-Kelet-Európában Lengyelország dominánsan tud növekedni, de Horvátország is elég jól teljesített, Csehország pedig már eleve magasabb fejlettségi szintről nem tud olyan markáns növekedést felmutatni. Palócz Éva szerint vegyes a régiós kép. „A lengyel gazdasági csoda folytatódik” – mondta, de hozzátette, ebben nagy szerepe van annak, hogy megindultak az uniós pénzek, és jelezte, a magyar gazdaság számára óriási, ma még beláthatatlan teher, hogy nem kapunk európai uniós pénzt. A régióban Románia is nagyon gyorsan igyekszik felzárkózni, a közgazdász szerint három-négy év múlva vásárlóerő-paritáson is meg fogja előzni Magyarországot.

Magyarországon 2025-ben a miniszterelnök által bejelentett repülőrajt Palócz Éva szerint egyelőre várat magára, miközben a növekedési várakozást 3,4 százalékról a kormány már 2,4 százalékra mérsékelte, de a Kopint-Tárki előrejelzése szerint legfeljebb 1,7 százalék lehet idén a növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 a gazdasági áttörés éve lesz, és főként azok a nagyberuházások miatt, amelyek az év második felében jelentkezhetnek majd a GDP-mutatókban. A szegedi BYD-gyár, a debreceni CATL akkumulátorgyár vagy a Mercedes új kecskeméti üzeme azonban mind az autóiparban érdekelt, és ott most az amerikai vámok és az elektromos autók iránti visszafogott kereslet miatt továbbra is várat a konjunktúra.

„Nem akar beindulni a gazdaság, és az egyetlen mozgatórugó lehet, ha az év végén beindulnak ezek az üzemek, és lesz világpiacon keresletük”

– mondta a vezérigazgató.

A fogyasztás segíti a növekedést, de Palócz Éva szerint már tavaly is négy százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása, ez az idén nem fog sokkal fokozódni, mert az inflációs időszak után maradt óvatosság az emberekben. A gazdasági mutatók közül a beruházások beindulására nem számítanak, az idén a reálkeresetek kevésbé fognak emelkedni, viszont az infláció magasabb lesz, mint a tervezett. A forint hullámzó árfolyamáról azt mondta, hogy reálgazdasági tényezőkkel is nehezen magyarázható a folyamat, a 400 forintos lélektani határon van, és a változó piaci hangulat árt a kis, kitett gazdaságok valutáinak. Palócz Éva szerint 2010 óta folyamatosan gyengült a forint, és arra kell felkészülni, hogy nem lineárisan és folyamatosan, de tendenciájában tovább fog gyengülni a magyar fizetőeszköz.