Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Drágul a magyar ezüst!

Húszezer forintra módosította a jegybank az újonnan kiadandó egy unciás ezüst emlékérmék névértékét a korábbi 15 ezer forintról. Ennek oka a nemesfém árrobbanása: 2024 januárjához képest – forintban – másfélszeresére emelkedett az nyersezüst ára. A Magyar Nemzeti Bank idei érmekibocsátási programjában 14 különböző témájú kibocsátás szerepel, az előjegyzési időszak január 13-tól február 3-ig tart.

1888 kilogramm színezüstöt és 27,5 kilogramm színaranyat használt fel a Magyar Pénzverő Zrt. a 2024-es kibocsátási programban meghirdetett emlékérmék készítésére. 17 témakörben összesen majdnem 205 ezer érmét vertek: ebből 59 ezer készült ezüstből, 4500 aranyból. A legtöbb már el is kelt, ugyanis – az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan – tavaly is nőtt az érdeklődés a kibocsátások iránt. A gyűjtők mellett ugyanis egyre többen vásárolják ezeket befektetésként – mondta el az Inforádiónak Hergár Eszter. A jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a múlt év különlegességei közül kiemelte az MNB centenáriumára megjelent 100 grammos ezüst érmét, ami a jegybak történetének legnagyobb kibocsátása: súlyra és névértékre is.

Az idei kibocsátási programban összesen tizennégy téma, egy arany, kilenc ezüst és négy önálló színesfém érme szerepel. Az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozatban Szent László tiszteletére egy unciás színarany érmét vernek. Egy év kihagyás után új eleme jelenik meg a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató, illetve a magyar népmesék rajzfilmsorozat egy-egy epizódját felelevenítő sorozatnak. Kuriózum a vakok magyarországi oktatásának 200. évfordulójára készülő érme, ami tapintásbiztos patinát kap. Így a kapszulából kivéve bárki a kezébe veheti és megérintheti az emlékérme felületét annak elszíneződése nélkül – mondta el Hergár Eszter. Az előjegyzési időszak január 13-tól 21 napig, február 3-ig tart.

Az emlékérmék ára idén jelentősen emelkedik: négy év után az egy unciás ezüstök – az eddigi 15.000 forint helyett – 20.000 forint névértékben jelennek meg. A jegybank igazgatójának elmondása szerint erre a nemesfém világpiaci árának növekedése miatt van szükség. 12 hónap leforgása alatt nagyjából másfélszeresére emelkedett az ezüst ára. A jegybank legutóbb 2021-ben változtatott, addig – majdnem egy évtizeden keresztül - 10.000 forintos névértéken jelentek meg a 31,46 grammos ezüstök. A változás várható volt, a legnépszerű bullion színezüst érmék ára is megugrott az elmúlt időszakban. A Bécsi Filharmonikusokat, a Kengurut, a Maple Leafet vagy a Sast 2025 január elején 16-18 ezer forintért kínálják a kereskedők. Érdekesség, hogy ezek névértéke - a magyar érmékhez képest - igen alacsony, az osztrákok 1,5 euros, az ausztrálok és az amerikaiak 1-1 dolláros 31 gramm súlyú színezüst befektetési érméket vernek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×