eur:
413.55
usd:
401.35
bux:
81765.55
2025. január 10. péntek Melánia
Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Drágul a magyar ezüst!

Húszezer forintra módosította a jegybank az újonnan kiadandó egy unciás ezüst emlékérmék névértékét a korábbi 15 ezer forintról. Ennek oka a nemesfém árrobbanása: 2024 januárjához képest – forintban – másfélszeresére emelkedett az nyersezüst ára. A Magyar Nemzeti Bank idei érmekibocsátási programjában 14 különböző témájú kibocsátás szerepel, az előjegyzési időszak január 13-tól február 3-ig tart.

1888 kilogramm színezüstöt és 27,5 kilogramm színaranyat használt fel a Magyar Pénzverő Zrt. a 2024-es kibocsátási programban meghirdetett emlékérmék készítésére. 17 témakörben összesen majdnem 205 ezer érmét vertek: ebből 59 ezer készült ezüstből, 4500 aranyból. A legtöbb már el is kelt, ugyanis – az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan – tavaly is nőtt az érdeklődés a kibocsátások iránt. A gyűjtők mellett ugyanis egyre többen vásárolják ezeket befektetésként – mondta el az Inforádiónak Hergár Eszter. A jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a múlt év különlegességei közül kiemelte az MNB centenáriumára megjelent 100 grammos ezüst érmét, ami a jegybak történetének legnagyobb kibocsátása: súlyra és névértékre is.

Az idei kibocsátási programban összesen tizennégy téma, egy arany, kilenc ezüst és négy önálló színesfém érme szerepel. Az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozatban Szent László tiszteletére egy unciás színarany érmét vernek. Egy év kihagyás után új eleme jelenik meg a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató, illetve a magyar népmesék rajzfilmsorozat egy-egy epizódját felelevenítő sorozatnak. Kuriózum a vakok magyarországi oktatásának 200. évfordulójára készülő érme, ami tapintásbiztos patinát kap. Így a kapszulából kivéve bárki a kezébe veheti és megérintheti az emlékérme felületét annak elszíneződése nélkül – mondta el Hergár Eszter. Az előjegyzési időszak január 13-tól 21 napig, február 3-ig tart.

Az emlékérmék ára idén jelentősen emelkedik: négy év után az egy unciás ezüstök – az eddigi 15.000 forint helyett – 20.000 forint névértékben jelennek meg. A jegybank igazgatójának elmondása szerint erre a nemesfém világpiaci árának növekedése miatt van szükség. 12 hónap leforgása alatt nagyjából másfélszeresére emelkedett az ezüst ára. A jegybank legutóbb 2021-ben változtatott, addig – majdnem egy évtizeden keresztül - 10.000 forintos névértéken jelentek meg a 31,46 grammos ezüstök. A változás várható volt, a legnépszerű bullion színezüst érmék ára is megugrott az elmúlt időszakban. A Bécsi Filharmonikusokat, a Kengurut, a Maple Leafet vagy a Sast 2025 január elején 16-18 ezer forintért kínálják a kereskedők. Érdekesség, hogy ezek névértéke - a magyar érmékhez képest - igen alacsony, az osztrákok 1,5 euros, az ausztrálok és az amerikaiak 1-1 dolláros 31 gramm súlyú színezüst befektetési érméket vernek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Szénerőművek nélkül nincs stabil energiaellátás Németországban – állítja a szénipar

Szénerőművek nélkül nincs stabil energiaellátás Németországban – állítja a szénipar

A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×