2017-ben elérte a csúcsát a belső égésű motorral felszerelt járművek eladása globálisan, azóta viszont csökken az arány, és dinamikusan nő az elektromos modelleknek az aránya, 2030-ra az "újautó-torta" 40 százaléka elektromos lehet.

Szántó Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint függetlenül attól, hogy a trendekben van néha egy kis ingadozás – például az idei évben visszaesett kissé az elektromos járművek eladása –, összességében azt látni, hogy a trend stabil.

A képet árnyalhatja az, hogy az Európai Unió megszavazta a kínai elektromos autókat sújtó vámokat, amit Magyarország és Németország sem támogatott. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, ez lassíthatja a 2035-re kitűzött átállást.

"Ha védővámokat emelünk – különösen a járműiparban – olyan járművekkel szemben, amelyek egyébként olcsók, jó minőségűek, ez lassíthatja az átállást, és azzal is számolnia kell Európának, hogy például Németországnak az egyik legfontosabb exportpiaca Kína a járművek tekintetében;

ha mi ki akarjuk szorítani a kínai járműveket Európából, akkor Kína ugyanezt megteheti Európával szemben, ami a német iparnak nagyon kedvezőtlen"

– magyarázta.

Hogy a magyar gazdaságra mi várhat, arról azt mondta, a magyar gazdaságpolitika időben kapcsolt a zöld átállás terén. "Időben észrevettük ezt a trendet, folyamatban van egy olyan járműipari ökoszisztéma-kiépítés, amely már a zöld átálláshoz, illetve az elektromobilitáshoz kötődik, legyen szó energiatárolókról – akkumulátorokról – vagy olyan szoftverekről, amelyek már az önvezető autó technológiáját tesztelik" – ecsetelte.

A Makronóm Intézet úgy számol, hogy aktív gazdaságpolitikával, plusz beruházásokkal, beszállítói fejlesztésekkel, egyetemi együttműködésekkel magas hozzáadott értéket lehetne bekapcsolni a kis- és közepes vállalkozások révén, így pedig már 2030-ra mintegy plusz 530 milliárd forintos hozzáadott érték is keletkezhet a magyar iparon belül, ami a mostani GDP nagyjából 1,1 százaléka.

A szűken vett hazai járműgyártás jelenleg 4-4,5 százalék körül részes a gazdasági teljesítményből, de Szántó Martin szerint cél, hogy hozzáadott érték révén legyen minél magasabb az arány.

Ami a környezetet illeti, aktuálisan igen gyenge a német konjunktúra, ez pedig hatással van a magyar GDP bővülésére is, és éppen a járműipar az, amely Németországban és Magyarországon is "lehúzza" a bővülést. De – mint nyomatékosította – az sem segít, hogy az extra vámok miatt a német autók a kínai piacról kiszorulhatnak. "Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ne legyenek ilyen vámok, mert ez a német gazdaságnak is rossz, és ezáltal a magyar gazdaságnak is" – tette hozzá.

Ugyanakkor szerinte azt látni kell, hogy a távol-keleti gyártókat is Magyarország próbálja bevonzani.

"A BYD is Szegeden építi egyik legnagyobb európai gyárát, és ez egyfajta diverzifikációt jelenthet. De azért azt is látni kell, hogy például a kínai CATL-akkumulátorokat a BMW fogja felhasználni, tehát látható egyfajta összekapcsoltság, és én úgy gondolom, ha az összes trendet megnézzük, az elektromos autók eladásának a volumene Európában fog a 2020-as évek végére a legmagasabb arányban megjelenni a világon" – jósolt Szántó Martin.